Eladni valamit, ami nem is a miénk? Ez elég képtelen ötletnek tűnik, de a tőzsdén ez mégis előfordul. Mégpedig olyankor, ha a befektetők az árfolyamok eséséből próbálnak meg profitálni, ezt a folyamatot pedig shortolásnak hívják.

Az ügylet lényege, hogy egy bizonyos díj fejében kölcsönveszünk részvényeket egy tőzsdei szereplőtől, és megállapodunk, hogy azt visszaadjuk neki. A kölcsönvételkor a papírt azonnal eladjuk, és elkezdünk drukkolni, hogy az árfolyamok minél lejjebb csússzanak. Így ugyanis jóval olcsóbban vásárolhatjuk meg ugyanazokat a részvényeket, amiket vissza kell szolgáltatnunk, tehát nyereségünk keletkezik úgy, hogy közben az adott papír értéke csökkent. Egy egyszerű példán szemléltetve: kölcsönveszünk 1000 darab, egyenként 100 forint értékű részvényt, és eladjuk. Majd amikor az árfolyam lecsökken részvényenként 90 forintra, visszavásároljuk, így 10 forint nyereséghez jutottunk.

Persze ma már az ilyen ügyletek nem ennyire bonyolultak, hiszen komoly gyakorlat van mögöttük, így egy mechanizmus segítségével csak ki kell adnunk a shortolási parancsot, a többi pedig szinte automatikusan történik.

A budapesti tőzsdén meglehetősen korlátozottak a shortolásra vonatkozó lehetőségek, de ha van merszünk kilépni a nemzetközi színtérre, akkor meglehetősen izgalmas megoldásokkal találkozhatunk. Például olyan papírokkal, amelyek egy adott tőzsdeindexet, részvényárfolyamot, vagy egyes áruk értékét követik. Ezek között azonban léteznek olyanok is, amelyek fordított irányban tartanak lépést az alaptermékkel, tehát akkor emelkedik az értékük, ha az általuk lekövetett mutató lefelé görbül. Ez is egyfajta shortolás, de jóval könnyebben átlátható, mintha magunknak kellene az egész folyamatot elvégezni, hiszen ebben az esetben egy egyszerű értékpapírvásárlással máris árfolyamesésre fogadhatunk.

A shortolás a legtöbb esetben pozitív hatással van a tőzsdék működésére, mivel növeli az eladások és vételek számát, ami segít abban, hogy az egyes részvényeknél a lehető legreálisabb árfolyam alakuljon ki. Vannak azonban fedezetlen shortok is, amikor az ügylet lebonyolítása előtt a befektető nem vesz kölcsön papírokat, tehát a nem ad el részvényeket sem, csupán egy ígéretet ezekre az értékpapírokra. Ezek a gyakorlatilag fiktív részvények viszont ha túl nagy tömegben jelennek meg, indokolatlanul lenyomhatják az árakat, és kedvezőtlenül hatnak a befektetők bizalmára, különösen a mostani, bizonytalan gazdasági környezetben.