A magyar vállalatok vezetőinek több mint fele gyakorinak tartja hazánkban a megvesztegetést és a korrupciót - derül ki az Ernst & Young kutatásából.

Az Ernst & Young felmérése szerint egyre több vállalat helyezi a növekedési célok elérését a törvényi szabályok és az etikus üzleti magatartás betartása elé Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt, az utóbbiak kikényszerítése jelenleg nem működik hatékonyan sem a vállalatokon belül, sem állami szinten.

Biró Ferenc, az E&Y visszaélés-kockázatkezelési üzletágának vezetője szerdán Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a tizenkettedik globális visszaélési felmérés során 43 országban, több mint 1.700 vállalatvezetőt kérdeztek meg, Magyarországon 50 interjút készítettek. Mivel a növekedési elvárások a válság ellenére nem változtak, világszerte romlott a helyzet.

Magyarországon a vállalatok több mint fele (58 százalék) szerint gyakori a megvesztegetés és a korrupció, ami nagyjából megegyezik a kelet-és közép-európai régió vállalatainak véleményével (51 százalék), azonban jóval magasabb, mint a globális (39 százalék) vagy a nyugat-európai átlag (22 százalék). Ennek ellenére a magyar vállalkozások 64 százaléka úgy gondolja, hogy az etikátlan magatartás még akkor sem elfogadható, ha célja a vállalkozás fennmaradásának elősegítése a nehéz gazdasági helyzetben.

Közel egyharmaduk (32 százalék) szerint azonban az "ügyfelek megszerzését/megtartását szolgáló személyes ajándékok" elfogadhatók - ez az arány magasabb a 2010-es aránynál (14 százalék), ami Biró Ferenc szerint "rémisztő". Ez az arány magasabb minden regionális értéknél (Közép-Kelet-Európa: 21, Nyugat-Európa: 12, globális: 16 százalék). E célból pénzjuttatás adását azonban senki nem tartja elfogadhatónak a megkérdezett magyar cégek közül.

A közép- és kelet-európai átlagnál (64 százalék) több (70 százalék) magyar szervezet számolt be arról, hogy vannak anti-korrupciós szabályzataik, némileg kevesebb, mint a nyugat-európai (84 százalék) és a globális (81 százalék) átlag.