Jó ideje dolgozol egy cégnél, hamarosan eléred a nyugdíjkorhatárt, és a munkáltatód – révén, hogy milyen remek munkaerő vagy – felajánlja, hogy még egy-két évig dolgozz nyugdíjasként is a cégnek? Tudod, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak ezentúl rád? És azt, hogy milyen adózási kötelezettségekkel jár a nyugdíj melletti munkavégzés?

Néhány éve még nagyon egyszerű volt a válasz, ma azonban már egészen más a helyzet. Annak, aki a nyugdíjba vonulást és a munka ezzel párhuzamos folytatását tervezi, nagyon alaposan végig kell gondolnia, hogy hogyan is tegye azt.

Lássuk, mi is vonatkozik a nyugdíjas munkavállalókra! A nyugdíj melletti munka a nyugdíjjárulék alapját képező keresetnek számít, és a kereset megszerzésével párhuzamosan vállalnunk kell, hogy mindaddig, amíg más forrásból is érkezik hozzánk bevétel, a nyugdíj folyósítását szüneteltetjük.

Létezik azonban néhány kivétel, amelynek megléte esetén nem kell elesnünk a nyugdíjtól akkor sem, ha szeretnénk még néhány évig aktívan dolgozni. Az egyik ilyen kivétel, ha a nyugdíjas adott évi keresete nem éri el az úgynevezett éves keretösszeget. Ennek határa az idei évben a minimálbér tizennyolcszorosát meghaladó bruttó fizetés, 2011-ben ez az összeg 1,4 millió forint volt. A törvény szerint amint a nyugdíjas éves keresete az év során bármikor eléri a keretösszeg határát, az adott év hátralévő részében nem kaphat nyugdíjat, legközelebb csak az új év kezdetén kaphat az államtól pénzt. Azt, hogy valaki elérte az éves keretösszeg határát, köteles bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. Ha ezt valaki nem teszi meg, a teljes összeg visszafizetésére kötelezhetik.

A nyugdíjas köteles 10 százalékos nyugdíjjárulékot, és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetni, míg a munkáltatójának 27 százalékos társadalombiztosítási járulék megfizetése kötelező. Abban az időszakban, amikor a nyugdíj folyósítása szünetel, további 2 százalékos egészségbiztosítási járulékot vonnak le.

Amennyiben a nyugdíjast megbízási szerződéssel foglalkoztatja a munkaadója, és a megbízási díj nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát, a munkáltató 27 százalék EHO-t, vagyis egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni. A munkavállalóra ebben az esetben kizárólag a személyi jövedelemadó befizetése hárul, egészségügyi járulékot nem kell fizetnie, azt az állam biztosítja a számára.

Ha a megbízási díj meghaladja a minimálbér 30 százalékát, akkor a munkáltatónak 27 százalékos TB-t, a nyugdíjasnak 10 százalékos nyugdíjjárulékot, 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, és személyi jövedelemadót kell fizetnie.




Fotó: FreeDigitalPhotos