Mi a házasélet legnagyobb előnye? Az, hogy nem kell fizetni a takarításért és a mosásért – tartja a jól ismert vicc. Ezen kívül persze számos más pénzügyi oldala akad a házasságnak, mint például a közös vagyon, és az ennek megoszlását rendező házassági szerződés. Érdemes felkészülni arra is, hogyha az oltár előtt mondott szavak mégsem tartanának örökké.

A házasságkötés önmagában is komoly pénzmozgással jár. Hiszen egyrészt nem keveset kell fizetnünk azért, hogy a nagy esemény létrejöhessen, másfelől viszont számíthatunk a jelenlévők anyagi támogatására a házasélet kezdetéhez.

A frigy azonban nem csak az oltárnál megfogadott kötelezettségekkel jár, hanem anyagi vonzattal is. Az innentől szerzett vagyon ugyanis közösként számít, függetlenül attól, hogy melyik fél tett szert rá. (Ez alól kivételt csak a házasság alatt örökölt vagyon jelent, illetve az ennek értékén megszerzett tulajdon.) Ezzel szemben ha csak élettársi viszonyban állunk partnerünkkel, akkor az együttélés alatt a szerzésben való közreműködés arányában részesülhetünk a közös tulajdonból. Amennyiben viszont ez nem állapítható meg, akkor azonos mértékűnek tekintik, de figyelembe kell venni, hogy a háztartásban végzett munka is a szerzésben való közreműködésnek minősül.

Persze mindez nem igazán lényeges kérdés, amíg tart a boldogság, de nem árt felkészülni arra, hogyha netán kisiklana a házasság. A fenti feltételeken csak abban az esetben lehet változtatni, ha partnerünkkel házassági szerződést kötünk. Természetesen erre semmi szükség nincs, ha házastársunktól békességben tudunk elválni, és könnyen meg tudunk egyezni az egyes bútorok, vagy műszaki eszközök elhelyezéséről. Mindazonáltal erre semmi nem nyújt garanciát, s bár a házassági szerződést a házastársunk nagyfokú bizalmatlanságnak tarthatja, adott esetben mindkét fél érdekét szolgálja.

A gyakorlatban a házassági szerződés a házastársak saját vagyonának felsorolását jelenti, ami mellett szokás még annak rögzítése, hogy az együttélés során keletkezett vagyonból melyik fél milyen módon részesedik. A szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik ingó dolgok ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént, valamint az életközösség megszakadása után a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában létrejött megállapodásra.

A házassági szerződés azonban nem feltétlenül a vagyontárgyak elkülönítését szolgálja, hiszen lehetőség van a teljes vagyonegyesítésre is. Ez a mód is tiszta jogi helyzetet teremt, de így a bizalmatlanság egyáltalán nem vetődhet fel, hiszen kimondjuk, hogy választottunkkal mindenünket megosztjuk.




Fotó: FreeDigitalPhotos