Jump to content

Politikai unió jön az euróövezetben?

2012. 06. 11. 00:00

Az euróövezeti valutaunióból politikai uniót építene négy uniós intézmény vezetője, az alkotmánymódosítást és a változásokat megerősítő népszavazást igénylő javaslat több eleme már elkészült, a teljes reformcsomagot pedig az idén őszre állítják össze a Der Spiegel című német hetilap szerint.

A közös pénzt használó uniós tagországok nemzeti szuverenitásának csökkentését és minden eddiginél szorosabban együttműködését előirányzó terven Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke és Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke dolgozik.

A Der Spiegel beszámolója szerint az eurokrácia csúcsvezetőit azért bízták meg a munkával, mert a zóna legnagyobb országai nem tudtak megállapodni arról, hogy merre induljanak el a válságból. Franciaország, Olaszország és néhány további tagállam úgy véli, hogy a válságból úgy lehet kilábalni, ha a tagok külön-külön felhalmozott adósságáért a közösség vállal garanciát. Ennek eszköze volna a tagországi államkötvények helyébe lépő közös euróövezeti kötvény. A legbefolyásosabb tag, Németország elutasítja a gondolatot, arra viszont hajlandó, hogy a válság megoldása céljából a közösségre - vagyis Brüsszelre - ruházzon nemzeti kompetenciákat, például a bankrendszer felügyeletét. Ezt viszont a francia vezetés utasítja el.

A patthelyzet feloldásával megbízott négyek javaslata közös nevezőre hozza a két álláspontot. A még csak vázlatosan létező tervet egy ötödik személy, Jens Weidmann foglalta össze talán a legpontosabban. A Bundesbank elnöke egy vasárnapi tévéinterjúban kifejtette: hozzá kell látni a politikai keret kialakításához, aztán a folyamat utolsó szakaszában be lehet vezetni a közös hitelfelvétel és adósságtörlesztés intézményeit. Mindez a nemzetállami szuverenitás csökkentésével jár, alkotmánymódosítást és népszavazást igényel - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a német lakosság bizonyára megszavazná az integráció mélyítését, de kérdéses, hogy például a francia lakosság hozzájárulna-e a nemzetállami hatáskörök megnyirbálásához.