Több mint harminc százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma az idei első negyedévben az élelmiszeripari tevékenységgel foglalkozó cégek körében 2011 azonos időszakához képest, miközben országos átlagban az emelkedés 25 százalékos volt – derül ki a Coface Hungary Hitelbiztosító elemzéséből.

Az elemzés szerint az eljárások száma az élelmiszeriparban alacsony, az összesnek pár százalékát teszi ki, miközben az eljárások alá vontak jellemzően 300 millió forint forgalom alatti, azaz kisebb vállalkozások (nem kizárt, hogy a megszűnő élelmiszeripari vállalkozások bevételei a feketegazdaságban jelennek meg).

Az esetek 64 százaléka végelszámolás, ezen belül is a kényszer-végelszámolások voltak a legjellemzőbbek a szektorban az idei év első három hónapjában. Az ügyek másik nagy hányadát a felszámolások teszik ki, a vizsgált időszakban pedig összesen csak egy csődeljárást kezdeményeztek.

Az elemzés arra is rávilágít, hogy az élelmiszeripari vállalkozások ugyan csak mintegy 1 százalékát teszik ki az összes – durván 550 ezer – magyarországi társas vállalkozásnak, a szektor GDP-hez való hozzájárulása azonban 2,5 százalékos. Még jelentősebb a külkereskedelemben játszott szerepe, és szinte nincs olyan területe a gazdaságnak, amellyel akár felhasználóként, akár szállítóként ne kapcsolódna valamilyen módon.

Az elemzés szerint az élelmiszeriparon keresztül plasztikusan bemutatható, hogyan működnek a tovagyűrűző hatások a magyar gazdaságban. Az élelmiszeripar ugyanis az a szektor, amely egyrészt a mezőgazdaságon alapul, másrészt, amelytől az élelmiszerkereskedelem is függ. Mivel a láncon belül, annak minden szemére jellemző a forrás- és forgóeszközhiány, valamint a szállítói hitelek terjedése, a dominóhatás végigsöpörhet az egész szegmensen.