A pénzügyi stabilizáció, a reformok és a munkahelyek számának növekedése garantálja a 2,2 százalékos GDP-arányos hiányt 2013-ban - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hétfőn egy budapesti konferencián.

Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács elnöke nyitotta meg a két szervezet által "A magyar gazdaság rövid távú kilátásai és a 2013. évi költségvetés előzetes értékelése" címmel rendezett konferenciát.

Cséfalvay Zoltán előadásában kiemelte hogy a jövő évi hiányt 1,6 százalékos növekedés és 300 milliárd forintos tartalék mellett kívánja megvalósítani a kormány. Ez a tartalék kisebb gazdasági növekedés mellett is reálissá teszi a hiány tartását - tette hozzá. Az államtitkár szerint a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi terv a keresleti oldal ösztönzését szolgálja, amelyen belül az élőmunka járulékterheinek csökkentése 101 milliárd forintot jelent a vállalkozásoknak.

A világgazdasági és ezen belül az európai válság tanulságaiból Magyarország levonta a következtetést magyarázta az államtitkár: tartós gazdasági növekedés csak költségvetési és pénzügyi stabilitás, reformok és munkahelyek teremtése révén valósulhat meg. Ennek a stratégiának és a kényszernek jegyében csökkentette, illetve csökkenti a magyar kormány a GDP-arányos államháztartási hiányt a 2010-es 4,2 százalékról 2012-re 2,5 százalékra, miközben a GDP arányos államadósság a 2010. évi 81,4 százalékról 2012-re 78,0 százalékra, jövőre pedig 76,8 mérséklődik - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán. Az EU országaiban 2012-ben várhatóan az államháztartási hiány átlagosan 3,6 százalék lesz, az átlagos államadósság pedig meghaladja a GDP 80 százalékát - fűzte hozzá.

A magyarországi reformok jó irányát jelzik azok az intézmények és szabályok, amelyek megakadályozzák a pénzügyi stabilitás romlását, illetve az adósság ismételt növekedését - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán. Példaként hozta fel a stabilitási törvényt és a Költségvetési Tanácsot, amely az adósságféket teremti meg. A reformok között említette a kínálati oldali munkaerő-piaci politikát, ezen belül a rugalmas munkaerő szabályozást, a szociális ellátórendszer és a nyugdíjrendszer átalakítását. A jövő évi költségvetés 15.083 milliárd forintos bevételi összegének részletei között a 16 százalékos egykulcsos adó általánossá válásáról, az ágazati különadók kivezetéséről és a bankadó megfelezését említette az államtitkár.