A magyarok negyede azt reméli, hogy egy váratlan lottónyeremény oldja meg pénzügyi nehézségeiket, vagy biztosítja a jövőbeni megélhetésüket – derül ki egy nemrég készült felmérésből. Igaz ugyan, hogy a szerencsejáték ezen formája valamilyen szinten tekinthető egyfajta kockázatos befektetésnek, ám talán érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy ha a szelvényekre fordított havi néhány ezer forintot hosszútávú befektetési formában helyeznénk el, néhány év alatt már egy jelentősebb összeg üthetné a markunkat.

Míg a szerencsejáték ezen formája több is mint kockázatos befektetés, és semmilyen garancia nincs arra, hogy valaha is bármekkora nyeremény ütheti a markunkat, addig egy biztonságos befektetés egy előre meghatározott időpontra garantált jövedelmet biztosít. Ráadásul számos eset bizonyítja azt is, hogy még egy lottónyeremény sem oldja meg egy csapásra minden problémánkat. Sőt, ha rossz döntéseket hozunk, a könnyen jött nyeremény egész további életünket tönkreteheti.

Egy néhány éve készült kutatás szerint a magyar felnőttek 45 százaléka valójában nem tekinthető szerencsejátékosnak, ugyanakkor a 18 éven felüliek 13 százaléka alkalmi játékos, 35 százalékuk alapjátékos, 7 százalékuk pedig nagyjátékos. Míg az alapjátékosokra az jellemző, hogy csak nagy ritkán hagynak ki egy-egy hetet a lottón, totón, vagy az efféle klasszikus szelvényes játékokban, addig a nagyjátékosok soha, ráadásul a többi kategóriához képest jóval többet is fordítanak ilyen célra. A tanulmányból az is kiderült, hogy a szerencsejátékosok háromnegyede havonta 200 és 3000 forint közötti összeget áldoz szelvények vásárlására. Igaz, a tanulmány elkészítése óta az infláció nyilvánvalóan emelte ezt a mértéket, mégis jó jelzésül szolgál ad arra, hogy a jövedelem mekkora részét fordítja a magyar lakosság lottóra.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nyilvántartása szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak 2001 és 2010 között a klasszikus (vagyis a leginkább kockázatkerülő) portfóliókban 7 százalék körüli átlaghozamokat produkáltak. Márpedig ha úgy kalkulálunk, hogy azt a havi 3000, vagyis évi 36000 forintot a lottó helyett egy önkéntes nyugdíjpénztári számlán helyeztük volna el, akkor 2001-től 2010-ig csaknem duplájára, mintegy 66 ezer forintra növelhettük volna az összeget. Persze egy ennél jóval nagyobb nyeremény bármikor bejöhet a lottón, csak a valószínűsége sokkal kisebb, mint a befektetésben elhelyezett megtakarítás nyereségességének.

Fotó: FreeDigitalPhotos