Természetes, hogy legtöbbünknek nehezére esik kihagyni kedvenc esti sorozatát azért, hogy megnézze inkább a híradót valamelyik csatornán, vagy éppen félretenni a hétvégén egy izgalmas könyvet egy hetilap kedvéért. Pedig a gazdasági hírek követése nagyban megkönnyíti a helyzetünket, ha azon törjük a fejünket, hova fektessük be félretett pénzünket.

„ A jegybank monetáris tanácsa 50 bázisponttal emelte a hazai alapkamatot” – ha ezt halljuk a hírekben, elsőre azt gondoljuk, nagy ügy: néhány szemüveges közgazdász összeült, hogy valamilyen földöntúli módszerrel megállapítson egy később sosem látott százalékszámot, ám ennél még az is izgalmasabbnak tűnik, hogy melyik valóságshow-hős kapta a legtöbb szavazatot a nézőktől.

Pedig a fent idézett hír rövidsége ellenére rengeteg információt hordoz magában, ami nagyban segíti a döntésünket, hogy milyen eszközben tartsuk megtakarításunkat. Az alapkamat emelése például együtt jár a banki kamatok növekedésével is. Tehát amellett, hogy tudjuk: fel kell készülnünk rá, hogy a hitelünk törlesztőrészlete ismét növekszik, a lekötött betétek hozamának emelkedésére is számíthatunk.

Az alapkamat emelése egyben azt is jelzi, hogy nincs pénz a gazdaságban, hiszen ezáltal drágulnak a hitelek, ami egyértelműen negatívan hat a hazánkban tevékenykedő cégek teljesítményére. Vagyis ha a központi kamatláb növekszik, akkor vélhetően a (főként kisebb) hazai tőzsdei cégek árfolyama nem fog tudni megfelelően emelkedni egy ideig.

Az alapkamat megnövelésének szinte minden esetben következménye a hazai fizetőeszköz erősödése, vagy legalábbis emiatt megáll annak további gyengülése. Így ha a fent leírtakat halljuk a híradásokban, akkor azt is megtudjuk, hogy vélhetően érdemes még néhány napot-hetet várni, mielőtt eurót, vagy dollárt váltanánk.

Persze a központi kamatláb csak egyike a számos gazdasági jelzőszámnak, de az látható, hogy egyetlen ilyen információmorzsa is számos közeljövőbeli változásra enged következtetni, és ez igaz a többi hasonló mutatóra – mint amilyen a bruttó hazai termék (GDP), vagy éppen a kőolaj világpiaci ára - is. Ugyanakkor ideális esetben nem kell közgazdász végzettség ahhoz, hogy megértsük az egyes adatok következményeit, hiszen a híradásokban az esetek nagy többségében ezeket szakértők elmagyarázzák. De a kommentárok is akkor érnek igazán sokat, ha már egy ideje követjük a gazdasági híreket, mert így tudjuk összehasonlítani a hallottakat a korábban beszerzett információinkkal.

Nem arról van szó, hogy egész nap a monitor előtt kellene görnyednünk, böngészve a gazdasági hírportálokat, hiszen nem professzionális brókernek készülünk. Azonban már hetente némi időráfordítással jelentősen megkönnyíthetjük a dolgunkat a megtakarítások kiválasztásában.



Fotó: FreeDigitalPhotos