A munkanélküliség növekedése és a gazdasági helyzet romlása miatt Horvátországban meghaladta a 13 százalékot a rossz hitelek aránya a banki portfóliókban, vagyis állományuk megháromszorozódott a válság kezdete óta - olvasható a Vecernji list zágrábi napilap keddi internetes kiadásában.

A horvát jegy

bank adatai alapján a cégek 23 százaléka nem képes teljesíteni kötelezettségeit, a lakosság pedig a felvett hitelek 9 százalékát nem fizeti. Ljubo Jurcic közgazdász szerint a helyzet további romlása várható. Horvátországban az összesen 292 milliárd kuna hitelből 39 milliárdot nem törlesztenek. (1 HRK=36,95 HUF)

A válság első hullámának idején a bankok engedélyezték a hitelek átütemezését, abban bízva, hogy egy-két év alatt javulás következik be. Az átütemezések időszaka azonban lejár, javulás azonban nincs. Most már az átütemezett tartozások fizetése is esedékes, ami a munkanélküliség növekedésével együtt tovább növeli a gondokat - hangsúlyozza Ljubo Jurcic.

A helyzet leginkább a frankhiteleseket sújtja, 8 százalékuk már nem törleszti lakáshitelét. Amennyiben a bankok elveszik tőlük a lakásokat, nem tudják azokat a vételáron értékesíteni, így veszítenek a bankok és az adósok is - hívja fel a figyelmet a közgazdász, aki szerint a horvát gazdaság a "recesszió időszakából a depresszió korszakába lépett", s a romló makrogazdasági körülményekkel együtt nő majd a rossz hitelek aránya is.

Ivan Lovrinovic, a zágrábi közgazdasági egyetem professzora attól tart, hogy a hiteleltörlesztési gondok rendszeres kockázattá válnak, ha semmi sem változik a gazdasági és monetáris politikában. "Ez szinte megoldhatatlan helyzet elé állítja a bankokat, mert a fiskális és monetáris politika az újabb megszorítások és a likviditás romlásának irányába hat" - véli a zágrábi szakember.

Lovrinovic szerint a Horvátországban uralkodó helyzetért a monetáris politika is felelőssé tehető, mert a válság idején 6 milliárd kunával csökkentették a forgalomban lévő pénz mennyiségét.