Megdrágultak a lakásfenntartás költségei
A magyar lakosság a néhány évvel ezelőtti szinthez képest a fizetése nagyobb részét költi a lakásfenntartás költségeinek kifizetésére – derül ki a GfK piackutató legutóbbi felméréséből.
2000-ben még a magyar háztartások összes jövedelmük 29 százalékát fordították a lakásfenntartásra és élelmiszerekre, míg a háztartási energiára a teljes fizetés 18 százaléka ment el. Tíz évvel később az arányok jelentősen megváltoztak: az élelmiszerre költött összeg a teljes költés 23 százalékára csökkent, a lakás fenntartására, és az energiára elköltött részarány pedig már 25 százalékot tett ki – fejti ki a piackutató a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva.
A magyarok körében évek óta csökken az élelmiszerre költött összeg mértéke, ez az a terület, ahol vissza lehet fogni a fogyasztást, csökkenteni lehet a kiadásokat – ez jól látszik a KSH adataiból is. Az élelmiszerárakkal együtt a lakásfenntartás és az energia ára is jelentősen drágult az elmúlt években, ám míg a lakosság nagy része az élelmiszer vásárlása terén csökkentett a kiadásain, a lakásfenntartás költségeit – azt leszámítva, hogy igyekszik minél kevesebb áramot, gázt, fűtést és vizet fogyasztani – nem tudta jelentős mértékben mérsékelni. A költségek növekedésének köszönhetően a magyar lakosság a keresetének egynegyedét kénytelen minden hónapban pusztán a lakhatásra elkölteni.
A KSH adatai szerint a lakásfenntartás és az energia az utóbbi néhány évben nagyon megdrágult, így akkor is sokkal többet költenek erre a fogyasztók, ha nem fogyasztanak mennyiségileg többet - jegyzi meg a GfK. Az energiaárak és a lakásfenntartási költségek emelkedése miatt úgy tűnik, hogy a lakosság főként két területen fogta vissza a fogyasztását: az élelmiszerek és az élvezeti cikkek fogyasztása terén, továbbá a ruházkodáson, bár utóbbin kisebb mértékben látszik.
A GfK közleménye szerint a magyar háztartások fogyasztása 2007 óta, vagyis már a gazdasági válság 2008-as kirobbanása előtti időszak óta folyamatosan csökken, tehát nemcsak a válság miatt fogták vissza az emberek a fogyasztást, az csupán felerősítette a már amúgy is csökkenő tendenciát.
Fotó: FreeDigitalPhotos