A vállalkozói szférában dolgozol? Netán épp most állsz cégalapítás előtt? Előbb vagy utóbb hallani fogsz a csődvédelemről, vagy a felszámolásról. De tudod, hogy ezek mit jelentenek pontosan, és mikor alkalmazzák őket? Ebben nyújtunk némi segítséget!

A vállalkozói életben meglehetősen gyakran fordul elő, hogy az egyik cég nem tud fizetni egy másiknak a megvett áruért vagy szolgáltatásért. Ilyenkor a kárt elszenvedő fél vagy türelmes, vagy megpróbál futni a pénze után, ami a legtöbbször nem egyszerű kérdés. Ebben néhány jogi kategória lehet a segítségünkre.

Ha a te céged nem jutott hozzá a pénzedhez, és nem sikerül megállapodni az adós másik féllel, akkor felszámolást indíthatsz a másik vállalkozással szemben. Ez a nem peres eljárás akkor indulha t, ha a követelés összege a kamatok és járulékok nélkül meghaladja a 200 ezer forintot. A felszámolási kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat időpontját, és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartod fizetésképtelennek.

A tartozást felhalmozó cég azonban a problémák elébe mehet, és fizetésképtelenségének megállapítása után csődvédelembe menekülhet. Ez azt a célt szolgálja, hogy egy lejárt adósságaiért helytállni nem képes vállalkozást a hitelezők ne számoltathassanak fel azonnal. Ilyenkor a fizetésképtelen cég az illetékes bíróság felügyelete mellett automatikusan 90 napos moratóriumot kap, ami nem vonatkozik a közműtartozásokra, mert ezeket mindenképpen fizetni kell. Az adóssággal rendelkező vállalkozás az első 45 nap alatt kidolgozhatja egyezségi javaslatát, amelyet a hitelezők – vagyis azok a társaságok, akik felé tartozik a cég – elfogadhatnak, vagy meghosszabbíthatják 360 nappal az eljárást. Amennyiben a felek semmiképpen nem tudnak megállapodni, úgy a bíróság hivatalból elindítja a felszámolást.

Persze a fizetési gondoknak nem kell feltétlenül jogi esetként végezniük, hiszen amíg a felek közt megvan a bizalom, megállapodhatnak az adósság átütemezésében. Sokszor ugyanis a csődjelentés lehetetleníti el teljesen egy-egy vállalkozás működését, pedig lehet, valójában csak átmeneti pénzhiány miatt késett a tartozása megadásával. Egy csődeljárás alatt álló cégnek viszont gyakorlatilag teljesen elapadnak a bevételei, amellyel esélytelenné válik a tartozásának rendezése.

A csődeljárás és a felszámolás mellett azonban a csődtörvény egy harmadik eljárást is szabályoz, ami nem más, mint a végelszámolás. Ezt az egyes cégek magukra kérhetik, lényege pedig az, hogyha a vállalkozás bármilyen okból fel kíván hagyni tevékenységével, ezzel szüntetheti meg a cég létezését. Ennek egyetlen akadálya az lehet, ha a társaság még adóssággal rendelkezik, vagy pedig nem tud elszámolni a könyvelésekben szereplő összegekkel.

Fotó: FreeDigitalPhotos