Sürgősen cselekedni kell az eurózónában, még mielőtt az Európai Központi Banknak (EKB) az euróövezeti szuverén kötvénypiaci feszültségek feloldására tett szeptemberi intervenciós kezdeményezésének hatásai tompulnak - fejtette ki Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatója.

"Senki nem ér most rá. Valódi vészhelyzet van" - fogalmazott az IMF-vezér a Le Figaro című francia napilapban csütörtökön megjelent interjúban két héttel az eurózóna jövője szempontjából lényeginek ígérkező október 18-19-i brüsszeli csúcstalálkozóra utalva.

Lagarde szerint alapvető jelentőségű volt, hogy az EKB arról döntött: a makrogazdasági kiigazítások és ennek keretében végrehajtott strukturális és pénzügyi reformok ellenében felvásárolja a nehézségekkel küzdő országok szuverén kötvényeit.

"Nem szabad hagyni kifújni ennek az intézkedésnek a hatását még azelőtt, hogy az eurózóna építkezése és az Európai Unió integrációs munkája folytatódna... A megoldások költségei az idő múlásával egyre jobban emelkednek" - hangsúlyozta az IMF főigazgatója. Hozzátette: "Minél gyorsabban lépnek fel az európaiak nemzeti szinten, illetve az eurózónában együttesen, a dinamika annál gyorsabban változhat".

Lagarde elutasította azt a vádat, hogy az IMF kényszerítene megszorító politikát Európára. "Nem az öncélú megszorítás a célunk. Hanem az, hogy az országok tartósan saját lábukra tudjanak állni, hogy önállóvá váljanak és a képesek legyenek a piacról finanszírozni magukat" - hívta fel figyelmet Lagarde.

Szerinte a növekedés és a megszorítás nem összeférhetetlen. "Vannak olyan intézkedések, amelyeket meg kell hozni a növekedés feltételeinek megteremtéséhez" - mondta az IMF vezetője.