Tovább gyorsulhatott, de valószínűleg tetőzött is az infláció szeptemberben Magyarországon - vélekedtek a csütörtöki adatismertetetés előtt összeállított első prognózisaikban a felzárkózó piacokkal foglalkozó londoni elemzők.

A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési és elemzőrészlegének közgazdászai 6,3 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsítettek szeptemberről az augusztusban mért 6 százalék után. Véleményük szerint a szeptemberi inflációs adatsor "rálátást enged" majd arra, hogy a legutóbbi globális nyersanyag-áremelkedések milyen mértékben szűrődtek át a magyarországi fogyasztói árakba.

A GS elemzőinek fejtegetése szerint e külső sokkok átszűrődési mértéke a forrástól függően különböző. A magasabb olajárak a cég kutatási eredményei alapján gyorsabban megjelennek a fogyasztói árszintben, az élelmiszerek drágulásának hatása ugyanakkor kevésbé erőteljes, viszont tartósabb.

A Goldman Sachs londoni szakértői szerint a gazdaságban meglévő kapacitásfelesleg korlátozhatta a külső inflációs nyomás érvényesülését. Ám ez a tényező sokkal erőteljesebb dezinflációs hatást gyakorolt a térség gazdaságai közül például Csehországban, mint Magyarországon, mivel a magyar gazdaság válság okozta, tartós kibocsátási kapacitásveszteségei miatt az ársokkok és a korábbi adóemelések átszűrődése nagyobb arányú és hosszabb ideig hat.

A tartós kibocsátási kapacitásveszteség azt jelenti, hogy az adott gazdaságban alacsonyabb a potenciális kibocsátás, és így kisebb az esetleges negatív kibocsátási rés. A kibocsátási rés a még inflációs kockázat nélkül elérhető, hosszú távra számított növekedési lehetőség és a tényleges teljesítménynövekedés különbsége. A pozitív kibocsátási rést a közgazdaságtan általában inflációveszélyesnek tartja, a negatív kibocsátási rés kialakulása - vagyis amikor a valós teljesítménynövekedés elmarad a hosszú távon lehetségestől - azonban erőteljes dezinflációs tényező, sőt deflációs kockázatot is jelenthet.