Szembe menni a tömegirányzattal legtöbbször csak a művészeti ágak esetében sikeres döntés. Olykor azonban ez a tőzsdei befektetéseknél is jó taktika lehet. Azonban ez egy rendkívül kockázatos döntés, és csak bizonyos gazdasági helyzetekben igazán hasznos.

A piacnak sincs mindig igaza - vallják közgazdászok. Ez a kijelentés elsősorban a tőzsdei mozgásokra utal, bár első hallásra némiképp ellentmondásosnak tűnik. Hiszen a „piac” valójában befektetők millióit takarja, ugyanis a tőzsdei árfolyamok nem mozognak pusztán azért, mert egy adott cég esetleg a vártnál rosszabb adatokat közöl magáról, csupán azért, mert a hírek alapján a piaci szereplők elmozdítják az árfolyamokat.

Az árral, vagy a tömeggel szembe menő befektetési döntéssel tehát elsősorban arra játszunk, hogy egy adott részvény a mostani irányához képest jelentősen kimozdul majd a másik irányba. Vagyis például olyan vállalat részvényeiben helyezzük el a tőzsdére szánt pénzünket, amely olyan ágazatban tevékenykedik, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben alapvetően gyengélkedik.

Ebben az esetben abban bízunk, hogy az adott ágazat hamar kiszabadul a gyenge teljesítmény fogságából, ezáltal pedig az általunk választott részvény is szép hozamot ér el ahhoz a szinthez képest, ahol megvásároltuk azt.

A tőzsdén a legnehezebb döntések közé tartozik az olyan részvények megvétele, amelyek már huzamosabb ideje lejtmenetben mozognak. Hiszen ilyenkor abba is bele kell gondolnunk, hogy nálunk sokkal profibb és nagyobb tőkével rendelkező – éppen ezért a piacot meghatározó - befektetők hibás előérzetében bízunk. Éppen ezért az árral szembe menő kereskedés nem való az érzékeny szívű befektetőknek, mivel rendkívül kockázatos taktikáról van szó. Már csak azért is, mert a „csordaszellemben” való gondolkodás és döntéshozatal meglehetősen nagy kényelmet tud hozni – pláne a tőzsdén.

A szakértők szerint ez a stratégia olyankor lehet jó választás, amikor a tőzsdei árfolyamváltozások elszakadnak a valós közgazdasági folyamatoktól egy időre. Így tehát ezt csak bizonyos időközönként érdemes alkalmazni, és semmiképpen sem szabad állandó döntési mechanizmusként kezelni.

Az „árral szemben” befektetés legismertebb és legsikeresebb képviselője az amerikai tőzsdeguru, Warren Buffett. A róla szóló könyvből kiderül, hogy az 1970 és 80-as években sok amerikai részvényt vásárolt, amely az erőteljes gazdasági válsággal sújtott években nem a tömeg által követett irányzat volt.

Fotó: FreeDigitalPhotos