Az OTP őszi, öngondoskodási felmérése szerint nőtt az újonnan megtakarításba kezdők száma az előző mérésekhez képest, ugyanakkor csökkent azoké, akik rendelkeznek pénzügyi megtakarítással vagy akár vésztartalékkal.

Az OTP öngondoskodási indexe - amelyet minden félévben elkészít a pénzintézet - ezzel tovább csökkent, a tavaszi 34-ről 32 pontra. Az OTP keddi közleménye szerint a tavaly nyáron még 36 ponton álló mutató az elmúlt közel másfél évben lefelé mozgott, és bár az öngondoskodás megítélésének tekintetében javulás tapasztalható, a többségben lévő negatív tényezők a korábbinál újra alacsonyabb számot eredményeztek. A reprezentatív felmérés keretében megkérdezettek többsége továbbra is az államtól reméli a nyugdíjat - idézi a közlemény Kovács Antalt, az OTP Bank vezérigazgató-helyettesét. Az eredményekből kiderül, hogy javul az öngondoskodás hazai megítélése: mára a lakosság fele pozitívan viszonyul a fogalomhoz.

Pozitívum az újonnan megtakarításba kezdők számának növekedése is: a megtakarítást tervezők körében a korábbi 35-ről 43 százalékra emelkedett azok aránya, akik most szívesen nekilátnának a jövőre szóló megtakarításnak. Ezzel párhuzamosan 57 százalékra csökkent azok aránya, akik csak szinten tartani, vagy bővíteni szeretnék eszközeik jelenlegi palettáját. Negatív irányban befolyásolta ugyanakkor az indexet, hogy míg másfél évvel ezelőtt a megkérdezettek közel kétharmada, ma már csak fele rendelkezik valamilyen öngondoskodási formával. A 2011 nyarán mért 63 százalékról az idén szeptemberre 50 százalékra esett arányuk.

Az elmúlt másfél évben azonban a bankbetéteket kivéve - amelyek aránya tavasz óta kismértékben még növekedett is - minden más pénzpiaci megtakarítási forma veszített elterjedtségéből, mutatott rá Kovács Antal.

Az érintettek több mint négyötöde nyilatkozott úgy, hogy az államtól várható nyugdíja önmagában biztosan, vagy valószínűleg nem lesz elegendő a tisztes öregkori megélhetéséhez. A kutatás megállapította, hogy mindezek ellenére az emberek 62 százaléka még mindig az államtól várná el, hogy megnyugtató feltételeket biztosítson számára öregkorára, és a korábbi emelkedő tendenciát megtörve újra csak 31 százalékuk gondolja úgy, hogy ez alapvetően az egyének személyes felelőssége.