Jump to content

Megnyílt az első magyar kereskedőház Bakuban

2012. 12. 05. 00:00

Megnyílt az első magyar kereskedőház szerdán Azerbajdzsán fővárosában.

A kereskedőházi rendszerrel a kormánynak az a célja, hogy a magas növekedést produkáló keleti gazdaságok piacain segítse azokat a magyar kis- és középvállalkozásokat, amelyek versenyképes termékekkel és szolgáltatásokkal tudnak megjelenni a külpiacokon - mondta Bakuból telefonon az MTI-nek a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, aki megnyitotta a Széchenyi Bank szerepvállalásával létrejött kereskedőházat.

Szijjártó Péter elmondta, jövőre már állami kereskedőházak is nyílhatnak. Így Kínában, Oroszországban, Szaúd-Arábiában, Kazahsztánban és Üzbegisztánban, 2014-ben pedig Dél-Amerikában, Vietnámban, Egyiptomban és az észak-afrikai, Magreb-országokban jönnek létre ilyen intézmények - közölte.

Kifejtette: a kabinet gazdaságpolitikájának fontos elemei közé tartozik a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatása és a keleti nyitás politikájának sikeressége, valamint az, hogy Magyarország termelőközponttá váljon. E három cél "egybeforrását testesítik meg a kereskedőházak" - fogalmazott az államtitkár.

Jelenleg 2500-3000 olyan magyar kkv működik, amely exportképes termékeket, szolgáltatásokat tud előállítani, és tud érvényesülni a külpiacokon állami segítséggel. A kormány ezeket szeretné segíteni a kereskedőházi rendszerrel, továbbá törekszik arra, hogy az elkövetkező időszakban még több ilyen cég legyen Magyarországon - mondta.

Megjegyezte, hogy ma a kkv-k foglalkoztatják a magánszféra alkalmazottainak háromnegyedét, a magyar exportteljesítményből azonban csak 20 százalékban veszik ki részüket. Ezért ezen a területen a magyar gazdaságnak óriási növekedési lehetőségei vannak - mutatott rá Szijjártó Péter.

A külügyi és külgazdasági államtitkár Bakuban megbeszélést folytatott Abid Sharifov miniszterelnök-helyettessel és Shahin Mustafayev gazdaságfejlesztési miniszterrel is. A tárgyalásokon a legfontosabb kérdés egy közvetlen Wizz Air-járat indítása volt a magyar és az azeri főváros között, amiről zajlanak a jogszabályi és a gazdasági egyeztetések.