Reptérzár: ki fizet kártérítést?
Nem a legkellemesebb dolog a téli időszakban repülőre szállni, de olykor muszáj megtenni, például egy üzleti út, vagy egy külföldi sítúra miatt. Télen az egyéb kényelmetlenségek mellett azzal is számolni kell, hogy a hó, vagy a jég miatt lezárják az egyes reptereket, ilyenkor pedig akár napokra a határokon kívül ragadhatunk. Megmutatjuk, mi jár ilyenkor!
Nem kell ahhoz a budapestihez hasonló üzemzavarnak bekövetkeznie, hogy akár több napra is leálljon egy-egy repülőtéren a forgalom. Télen elegendő lehet ehhez egy extrém hóvihar, vagy a túlzott jegesedés is.
Alapvetően az Európai Unió irányelve azt mondja ki, hogy b ármely EU-s repteret érintő légi járat több mint 3 órás késése, váratlan törlése, vagy a túlfoglaláskor előforduló beszállás megtagadása miatt az utasokat kártérítés illeti meg, amely akár a 600 eurót is elérheti.
Ez ugyanakkor nem érvényes azokra a helyzetekre, amikor előre nem látható, elkerülhetetlen és rendkívüli körülmény miatt áll le egy reptér, mivel a jogszabály a légitársaságokat ilyen esetekben kiemeli a direktíva hatálya alól.
Ilyenkor emiatt nem kártérítés, hanem csak kárenyhítés jár az utasoknak, ami azt jelenti, hogy nem érdemes pénzt követelni sem a légitársaságoktól, sem a repterektől, mert az érvényes jogszabályoknak megfelelően nem kötelesek fizetni. Az idegen országban ragadt utasok így legfeljebb szállásra, ételre vagy italra számíthatnak hasonló helyzetekben, de ez sem garantálható, mert az európai szabályozás nem részletezi, pontosan mit is kell érteni kárenyhítés alatt.
Ami viszont kötelessége egy légitársaságnak a rendkívüli reptéri leállás kor, az az, hogy az utasoknak ingyen átfoglalják a repülőjegyét az utas által kívánt dátumra és útvonalra. Emellett az elutazni nem tudó utas kérheti a jegyár visszatérítését levonások nélkül, vagy azt, hogy földi útvonalon, netán más reptérről biztosítsa a légitársaság az utazást a célállomásra.
Ha úgy érezzük, hogy a reptér, vagy a légitársaság egy előre nem látható reptérzár alkalmával nem tett meg mindent annak érdekében, hogy segítse a mi helyzetünket, próbálkozhatunk a perrel. Csakhogy mivel ilyen esetben nem az uniós irányelv a mértékadó, ezért nem várhatjuk, hogy ez alapján egy gyorsított eljárásban születik majd ítélet. Az egyetlen esély tehát egy polgári peres eljárás, melynek lefolytatása sem itthon, sem Európa más országában nem olcsó, és főképpen nem időtakarékos folyamat.
Fotó: FreeDigitalPhotos