Nemrég felvetődött, hogy a 2009-ben és 2010-ben érvényben lévő korengedményes nyugdíj intézményét visszahoznák. De mi is az a korengedményes nyugdíj és ki élhet vele?

Lássuk, hogyan működött ez 2009-ben és 2010-ben! A törvény szerint teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt, legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és nem áll munkaviszonyban. A nyugdíjkorhatár a következőképpen alakul: az 1952-ben születettek 62 és fél évesen mehetnek nyugdíjba, és születési évenként fél évvel emelkedik a korhatár, így az 1957-ben születettek 65 évesen mehetnek nyugdíjba.

Előrehozott öregségi nyugdíjra az volt 2010-ben jogosult a férfiak körében, aki 60 éves vagy annál idősebb, 40 év szolgálati idővel rendelkezik, és nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban (munkaviszonyban). A nők előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára 59 év. A nyugdíjkorhatár felemelése a nők esetében is az 1952-es korosztállyal kezdődik, de az 1952-es és az 1953-as születésű nők 59 évesen választhatták az előrehozott öregségi nyugdíjat, ha volt legalább 40 év szolgálati idejük, és nem álltak munkaviszonyban.

Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat kaphattak azok a férfiak, akik a 60. életévüket betöltötték, legalább 37 év szolgálati idejük volt, és nem álltak munkaviszonyban. A csökkentés mértéke az életkortól és a szolgálati idő hosszától függ.

Nők esetében az 1954-ben vagy az azután születettek igényelhettek előrehozott nyugdíjat: a korhatár előtt 3 évvel vehették igénybe a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjat 2 évre számított, maximált 8,4 százalékos csökkentés ellenében, és feltétele volt még, hogy nem állnak munkaviszonyban.

A korengedményes nyugdíj célja, hogy megakadályozza, hogy a nyugdíj előtt álló munkavállalók egy esetleges leépítés miatt munkanélkülivé váljanak. A törvény értelmében lehetőség nyílt arra 2010-ben, hogy ha a foglalkoztató előre egy összegben befizeti a nyugdíjkiadást, akkor a munkavállaló nyugdíjban részesülhessen. A rendszer 2009. év végével megszűnt volna, azonban a foglalkoztatási nehézségekre tekintettel, egy évvel meghosszabbodott, így 2010-ig hatályban volt. Mivel a munkanélküliek aránya jelenleg is magas, a korengedményes nyugdíj intézménye ismét élhet – ha azt a törvényhozás is úgy akarja.

Fotó: FreeDigitalPhotos