Jó állást szeretnél magadnak, de nem tudod, hogy mit tehetnél azért, hogy kitűnj a pályázók sorából? Vagy már dolgozol, de fogalmad sincs, hogyan növelhetnéd a fizetésed? A válasz mindkét kérdésre ugyanaz: a nyelvvizsga.

Tény, hogy egy nyelvvizsga megszerzéséhez áldozatokat kell vállalni: energiát, időt, és pénzt kell rá szánni, de az is tény, hogy a befektetés kifizetődik. A nyelvvizsga segít, hogy a jelentkezők közül Téged válasszanak az állásinterjún, ha pedig olyan munkahelyen – például köztisztviselőként – dolgozol, meglétével egyből növekszik a fizetésed.

A nyelvvizsgára való felkészüléskor az első és legfontosabb feladat, hogy eldöntsd, melyik nyelvvizsga a legjobb a számodra: ha állást keresel, derítsd ki, hogy az adott szakterületen mely nyelvvizsgát ismerik el a leginkább, ha pedig a már meglévő munkádat szeretnéd segíteni – és persze a fizetésedet növelni –, akkor a munkahelyeden kell megérdeklődnöd, hogy milyen nyelvvizsgát fogadnak el. Ha külföldön szeretnél dolgozni, érdemes nemzetközi nyelvvizsgát választanod, ha pedig az itthoni munkádhoz van szükséged rá, akkor államilag elismert nyelvvizsgára a legjobb jelentkezned. Nézzük a legfontosabb nyelvvizsga-típusokat!

Az egyik legrégebbi és legismertebb típus az Origo, más néven a „Rigó utcai” nyelvvizsga. Államilag elismert nyelvvizsga, kétnyelvű, és nem tartozik a könnyen teljesíthetőek közé. A leginkább azoknak való, akik nem állnak hadilábon a nyelvtannal, jól tudnak fordítani, és nem külföldi munkához van szükségünk a nyelvvizsgára.
Szintén hazai munkához ajánlott a Budapesti Műszaki Egyetem nyelvvizsgája, amely az Origóhoz hasonlóan kétnyelvű, de más típusú és talán kissé kevésbé szigorú feladatokat tartalmaz.

Az Euro nyelvvizsga is magyar, előnye, hogy nemcsak két, de egynyelvű formája is van, vagyis a fordítással hadilábon állóknak ajánlott. Életszerű, gyakorlatias feladatokat tartalmaz, hátránya, hogy külföldi munkához ez sem használható, mert a határainkon túl nem ismerik (el).
Az angol nyelvterületen való munkavállaláshoz az egyik legjobb a TOEFL-nyelvvizsga, amelynek legnagyobb előnye, hogy a vizsgán nem lehet megbukni, mindenki a képességeinek megfelelő pontszámot kap. Magyarországon csak honosíttatás után ismerik el.

A Cambridge-nyelvvizsga főként az Angliába készülőknek ajánlott, de a világ más részein is elismert papírnak számít. Az elismerést persze ebben az esetben sem adják ingyen: az egyik legdrágább nyelvvizsga jelenleg, és szigorú, nehéz vizsgaként tartják számon.

Az Európai Unió nyelvvizsgájának számító ECL főként a nem tankönyvekből tanuló vizsgázóknak való, mivel a nyelvtan helyett sokkal inkább a kommunikációra koncentrál, ennek ellenére nem számít könnyűnek. Előnye, hogy államilag elismert, és az Európai Unióban is elfogadják.
A német nyelvterületre készülők számára a Goethe Intézet és az Osztrák Intézet nyelvvizsgái ajánlhatók. Mindkettőt elismerik Magyarországon, és a nyelvtani helyesség helyett sokkal fontosabb ezeknél a típusoknál is a gördülékeny kommunikáció.

Fotó: FreeDigitalPhotos