Az, hogy miként költjük el jövedelmünket, egy cseppet sem független attól, hogyyan szereztük meg azt. Számos kutatás bizonyítja: pénzünk elköltésének hogyanjában pszichológiai és közgazdasági ösztönzők kölcsönhatásai is tetten érhetőek.

Ha pénz áll a házhoz

A váratlan pénzszerzés például még a közmondás szerint is gyors, sőt: sokszor mértéktelen költekezéssel jár. Egy amerikai kutatás állításai szerint ugyanakkor ez csak meghatározott esetekben igaz. Valóban élvezetből költjük el a nem várt összeget, ha azt például lottón nyerjük vagy megérkezik elfelejtett adóvisszatérítésünk.

Néha viszont kellemetlen érzés kötődik a pénzhez - senki sem szeret például idős vagy beteg rokonoktól pénzt kapni. Az ehhez kapcsolódó érzések elfedése miatt, az emberek hajlamosabbak az efféle pénzeket okvetlenül fontos szükségletekre költeni. A tudósok e pszichológiai tényező befolyását érzelmi könyvelésnek nevezték el.

Régi pénz=rossz pénz?

Két tízezer forintos bankjegy értékében egyáltalán nem különbözik egymástól - gondoljuk elsőre. A pszichoilógiai tényezők azonban itt is közrejátszanak. A fogyasztói magatartás kutatói szerint az emberek szeretnek mielőbb megszabadulni a régi, gyűrött bankjegyektől - az új és szép példányokat pedig hosszabb ideig tartják maguknál. A kutatások alapján adott idő alatt mindenesetre többet költ az, akinek roszabb állapotú bankjegyei vannak.

Bankkártyával is más

A bankkártyás fizetés teljes más pszichológiai környezetet teremt, mint a készpénzhasználat. Az elektronikus fizetési módszerek ugyanis kevésbé szembesítenek a pénz használatával, így csökken a költekezés érzelmi költsége. A negatív hatások elkerülése érdekében néha érdemes "készpéndiétába" kezdeni.

A légfontosabb viszont nem a tüneti kezelés, hanem a pénzügyileg is tudatos életmód!

forrás

kép forrása