Néhány esetben akkor is jár fizetés a számunkra, ha épp nem dolgozunk. Erről szól a távolléti díj. Megmutatjuk, pontosan mikor és kinek jár mindez.

A távolléti díj akkor jár, ha valamilyen, a Munka Törvénykönyvében rögzített ok miatt nem tudunk munkát végezni.

A törvény szerint nem kötelező a munkavégzés, amíg állampolgári kötelezettségeinket teljesítjük, például tanúként bírósági tárgyaláson kell megjelennünk. A távollét miatt kiesett munkaidőre távolléti díj jár abban az esetben, ha a munkavállaló kötelezettségének munkaidőn kívül nem tehetett eleget.

A kötelező orvosi vizsgálat – ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is – teljes időtartamára és a kötelező tüdőszűrésen való részvétel idejére is távolléti díj jár. Szintén mentesülünk a munkavégzés alól a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, ha a véradása a munkahelyen kívül van, akkor legalább négy órára.

A rendes szabadságon túl egyéb munkaidő-kedvezmény is jár a munkavállalóknak, így gyermekvállaláskor 24 hét szülési szabadság, ezt követően a gyermek gondozására igénybe vehető fizetés nélküli szabadság, emellett az anyának úgynevezett szoptatási munkaidő-kedvezmény is jár. A gyermek születése után az apa 5 munkanapig kaphat távolléti díjat.

Ha a családban van ápolásra, gondozásra szoruló közeli hozzátartozó, a munkáltató köteles dolgozója számára fizetés nélküli szabadságot engedélyezni. A fizetés nélküli szabadság alatt a gondozást a munkavállalónak személyesen kell ellátnia.

Ha a munkavállaló magánerőből saját lakást épít, akkor ehhez szintén igényelhet fizetés nélküli szabadságot, maximum egyévi időtartamra, melyet a munkáltató köteles biztosítani. A fizetés nélküli szabadság egybefüggően és részletekben is kiadható.

A felsoroltakon túl a munkaszüneti napokon és a szabadság idején, illetve a munkavégzés alóli felmentés időtartama alatt a munkavállalónak nem kell munkát végeznie, erre a kiesett időre távolléti díj illeti meg. Közeli hozzátartozó elvesztésekor legalább két munkanapra szintén jár a távolléti díj.

A felsoroltakon túl a munkaadó is engedélyezheti a távolmaradást, ilyenkor közösen állapodnak meg arról, hogy jár-e távolléti díj vagy sem. Ha a munkavégzést a körülmények akadályozzák, az emiatt kiesett munkaidőre személyi alapbér illeti meg a munkavállalót.

Év elején a távolléti díj számításában gondok adódtak, mivel a január elsején hatályba lépett törvény nem határozta meg egyértelműen a díj számításának menetét. Nemrég azonban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján megjelent az a módszertani segédlet, amely irányt mutat a távolléti díj helyes kiszámításában. Úgy tűnik azonban, hogy nem ez a végleges verzió, mert a Nemzetgazdasági Minisztérium azóta máris egy módosított szabályozást készít elő.

Fotó: FreeDigitalPhotos