Jump to content

Így csökkentek a fizetések Magyarországon

2013. 03. 27. 00:00

Úgy érzed, hogy kevesebbet kerestél tavaly, mint az azt megelőző évben? Igazad is van, tavaly ugyanis csökkent az átlagkereset. Országosan átlagban 5,5 százalékkal csökkent a nettó reálkereset, persze mint a legtöbb esetben, most is vannak területi és szakmabeli különbségek. Lássuk a részleteket!

Tavaly reálértéken mindenütt csökkentek a nettó keresetek, kivéve Győr-Moson-Sopron megyében. Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében nominálisan is zsugorodás történt. A legnagyobb csökkenést elszenvedő Szabolcsban az inflációt is figyelembe véve közel 10 százalék a mínusz 2011-hez képest. Országos átlagban pedig 5,5 százalékkal lett kisebb a nettó reálkereset – derül ki a KSH adataiból.

Az adatok szerint a gyermektelenek és az egy gyermeket nevelők is rosszul jártak a családi adózás bevezetése, az adójóváírás részbeni kivezetése, valamint a levonások emelkedése miatt.

Jelentős különbségek vannak az ország legnagyobb és legkisebb átlagkeresetével rendelkező térsége között. Továbbra is Budapesten a legmagasabb az átlagkereset, itt 284 ezer forint a bruttó átlagkereset, míg a legszegényebb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, itt 162,4 ezer forint volt az átlagkereset.

Az országos átlagkereset közel 223 ezer forint, Budapesten ehhez képest 27 százalékkal voltak magasabbak a fizetések. Az átlag közelében a közép-magyarországi, valamint a Győr-Moson-Sopron megyei bérek vannak. Eközben a dél-dunántúli, az észak-magyarországi, az észak- és dél-alföldi átlag 180 ezer forint körül volt.

Budapesten a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 297 700 forintot kerestek, míg a fővárosban a közszférában dolgozók 253 600 forintos bruttó összeg után adóztak tavaly. A legmagasabb fizetéssel rendelkező régióban, vagyis a közép-magyarországi térségben az alkalmazásban állók több mint 40 százaléka dolgozott, és a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó közel 267 700 forintos átlagkeresete 5,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez a növekedés meghaladja ugyan az országos átlagbér 4,6 százalékos emelkedését, de alatta marad az 5,7 százalékos inflációnak.

Sok szakmában és területen elmondható, hogy még ha elvileg tavaly többet is kerestek az emberek az előző évhez képes, ha az emelkedés mértéke az infláció mértéke alatt marad, akkor valójában nem növekedett, hanem csökkent a fizetésük, mivel a pénzük kevesebbet ér, mint az előző évben.


Fotó: FreeDigitalPhotos