Sokan azért félnek a pénzügyektől és a befektetésektől, mivel azt nehezen érthető, távoli dolognak tartják. A jó befektetés viszont egyáltalán nem a pénzügyi szakemberek, közgazdászok és üzletemberek kiváltsága. Még csak nem is feltétlenül az intelligenseké.

Ezt számos kutatás bizonyítja. Egy amerikai kutatócsoport felhasználta összehasonlította finn hadsereg katonáinak intelligencia-hányadosát az e katonák életében elért befektetési teljesítményekkel. Az eredmények szerint a magasabb IQ-val rendelkező befektetők nem értek el jobb hozamokat és nem is választottak jobb kockázat-összetételű befektetéseket. A kevésbé okos és a nagyon intelligens finn katonál a pénzügyi hozamokat tekintve hasonlóan teljesítettek.

Ez nem egyszeri példa, a mannheimi egyetem közgazdászai Németországban hajtottak végre hasonló felméréseket. Az eredmény ek alapján a befektetési stratégiák sikerességére még a pénzügyi tudás mennyisége sem volt feltétlenül hatással.

Ez persze nem azt jelenti, hogy az intelligencia haszontalan lenne pénzügyeink kezelésében. Vannak olyan dolgok, amit a magasabb IQ-jú emberek jobban csinálnak. Ilyen például az alacsonyabb költségű befektetési alapok kiválasztása vagy a részvényvásárlás időpontjának megválasztása. A finn katonák befektetési sikerességének vizsgálata során kiderült: egy kis ész szükséges az megfelelő adóstratégia kiválasztásához is.

A tudás, pontosabban annak illúziója egyébként néha káros is lehet: pszichológiai tény, hogy ismeretünk tudatában sokszor megfeledkezünk olyan tényezőkről, amelyek nem passzolnak kialakított szellemi mintáinkhoz.

Végeredményben elmondható: az intelligencia nem segít a legjobb befektetések kiválasztásában, viszont segítségünkre lehet a leggyakoribb pénzügyi hibák kiküszöbölésében. Az intelligencia tehát nem minden - sokkal fontosabb annál, hogy tudatosan, megfontoltan, minél több információt begyűjtve hozzuk meg döntéseinket.

Forrás: Ezonomics

Fotó: Salon