Miért rohan mindenki a bankba a pénzéért Cipruson? Hamarosan Magyarországon is megadóztatják a bankbetéteket? Számos kérdés merült fel az utóbbi időben arról, ami a szigetországban történt, hiszen példa nélküli az Európai Unió történetében, hogy a bankban tartott pénz nem számít biztonságosnak. Segítünk eligazodni!

1. Mi történt Cipruson?

Ciprus gazdasága megsínylette a gazdasági és pénzügyi válságot, ezért az Európai Unióhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult, amelyek 10 milliárd eurós mentőcsomagot állítottak össze az ország számára. Mindehhez azonban azt szabták feltételül, hogy Ciprus maga is teremtsen elő 5,8 milliárd eurónyi forrást, ami viszont nem állt rendelkezésre az országban. Ezért a parlament úgy döntött, 20 százalékos adót vet ki a 100 ezer eurónál, vagyis körülbelül 30 millió forintnál nagyobb értékű bankbetétekre. Vagyis akik ennél több pénzt tartanak a folyószámlájukon, vagy betétben lekötve, azok a vagyonuk ötödrészét elveszítik.

2. Miért nem veszik ki egyből a pénzüket akkor a ciprusiak?

Megpróbálták, de a parlament döntése körüli napokban a bankok zárva tartottak, a ciprusiak pedig sem telefonon, sem interneten nem intézhették pénzügyeiket. A bankfiókok végül a múlt hét végén nyitottak ki, ám a lakosság csak szigorú feltételek mellett juthat a pénzéhez. Így például a bankkártyával végrehajtott tranzakciók összege egy hónapban nem haladhatja meg személyenként az 5000 eurót, illetve külföldre is csak 3000 eurót vihetnek.

3. 100 ezer euró? Hát ennyi biztos, hogy nem sok mindenkinek van!

Ciprus adóparadicsomként működik, emiatt rengeteg nagy vagyonnal rendelkező külföldi – elsősorban orosz vagy ukrán – vállalkozó és cég tartotta a pénzét ciprusi bankokban. Az adó azonban nem csak rájuk vonatkozik, mert a magas fizetések miatt a ciprusi felső középosztályban már egyáltalán nem ritka, hogy ennél nagyobb bankbetéttel rendelkezzenek az emberek.

4. Akkor nekünk is rohanni kellene a bankba, mielőtt megadóztatják a betéteket?

Erre rendkívül kicsi az esély, hiszen Magyarország nem szorul az EU mentőcsomagjára. Másfelől viszont eddig a szakértők azt gondolták, a bankbetétek megadóztatása sehol az unión belül nem fordulhat elő, ennek ellenére mégis megtörtént. Tehát a bankbetétet adójának eddigi legfeljebb 0,5 százalékos esélye a hazánkra nézve körülbelül 3-5 százalékra nőtt. Tehát nagyon messze vagyunk attól, hogy pánikba kelljen esnünk.

5. De mi van ha mégis?

Nos, jobb félni, mint megijedni, az biztos. Az egyetlen ésszerű dolog, amit tehetünk, hogy diverzifikáljuk a megtakarításainkat. Ez azt jelenti, hogy nem csak a folyószámlán vagy bankbetétben tartjuk a pénzünket, hanem keresünk más olyan eszközöket, amiket egy esetleges különadó nem veszélyeztetne.
Elsősorban az fontos, hogy olyan eszközbe helyezzünk el megtakarítást, ami nem tehető túl könnyen pénzzé. Jó megoldás lehet például a hagyományos, vagy a befektetési célú (unit-linked) életbiztosítás. Utóbbinál mi választhatjuk meg, hogy a pénzintézet hova fektesse a befizetésünket. Ha a kötvényeket, vagy részvényeket választjuk, elkerülhetjük a bankbetétek adójának rejtett kockázatát is, ami fennállhat például az állampapíroknál. Ugyancsak jó ötlet lehet önkéntes nyugdíjpénztári számlát nyitni hasonló szempontok alapján, ám ez egy hosszabb távú megtakarításnak számít. Persze az egyes lehetőségeket a saját igényeink és vagyonunk helyzetéhez kell értékelni, így a megfelelő választásban komoly segítséget nyújthat akár egy pénzügyi tanácsadó bevonása is.


Fotó: FreeDigitalPhotos