Gondolta volna, hogy ezek között is van összefüggés? Az óra előreállítását követő napokban az emberek általában fáradtabbak, nehezebben kelnek ki az ágyból és hajtják végre a napi feladatokat. Ez pedig egyesek szerint a részvények árára is hatással van.

Az óraátállításból fakadó gazdasági hatásokat (legyen szó az időlegesen megingó részvényárakról vagy az energiamegtakarításokról) a közgazdászok az úgynevezett naptárhatások csoportjába sorolják - már azok, akik szerint a jelenség valóban létezik.

A nyári időszámításra való átállás hétvégéje három akadémikus 1999-es kutatása szerint legalább kétszer, de akár ötször jobban is megmozgathatja az adott nemzetgazdaság értékpapírjainak árát. E közgazdászok a jelenséget az új bioritmushoz való alkalmazkodásból fakadó alváshiánnyal magyarázzák.

Egy négy évvel későbbi ausztráliai kutatás ugyanakkor éppen azt állítja: adatsoraik szerint a részvényárak nem változnak meg jelentősen az óraátállítás hatására. Ezt az állítást támogatja egy 2009-es, már a válság után készült dolgozat is, amely az európai pénzügyi piacokat vizsgálta.

Ha a jelenség mégis létezik, akkor ugyanolyan naptárhatásnak tekinthető, mint például a szintén vitatott január-effektus. Eszerint az év kezdetén nagyobb hozamok érhetőek el a pénzügyi piacokon. Ilyen még például a hétvége-hatás, amely szerint a pénteki napon jobban megéri részvényekkel üzletelni, mint hétfőn.

Forrás: MTI Eco

Fotó: Andres Rueda/flickr