Nem szeretünk rá gondolni, mégis tény, hogy a balesetek néha elkerülhetetlenek – nincs ez másképp a munkahelyen sem. De mi is számít pontosan munkahelyi balesetnek, és mi nem?

Munkahelyi balesetnek számít, ha a munkavállalót munkavégzés során vagy azzal összefüggésben baleset éri, függetlenül attól, hogy hol, mikor és mi történt. Éppen ezért munkahelyi balesetnek számít az is, ha a dolgozót a munkájával kapcsolatos utazás közben éri valamilyen baleset. Nem munkahelyi baleset viszont a lakásunk és a munkahely közötti útvonalon bekövetkező baleset, ez alól az egyetlen kivétel, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történik.

Ugyancsak munkahelyi balesetnek számít, ha valaki anyagmozgatás, tisztálkodás, illetve a szervezett üzemi étkeztetés során sérül meg. Nem üzemi baleset viszont az, ha a baleset kizárólag a sérült ittassága vagy munkahelyi rendbontás következtében történik. Szintén nem üzemi baleset az, ha valaki a munkahelyen engedély nélkül végzett munka során sérül meg.

A munkahelyi baleset lehet súlyos, kevésbé súlyos és halálos kimenetelű, a törvény pedig kimondja, hogy valamennyi, a munkahelyi balesettel összefüggésben okozott kárért a munkáltató felel. Vagyis függetlenül attól, hogy a munkáltató vétkes-e a baleset bekövetkezésében vagy sem, mindenképp kártérítési felelősséggel tartozik. Azt azonban, hogy a károsodás a munka miatt vagy azzal kapcsolatban történt, a munkavállalónak kell bizonyítania.

A munkáltatónak munkahelyi baleset esetén meg kell térítenie a baleset miatt elmaradt jövedelmet, a baleset során kialakult dologi kárt, a kórházi vagy otthoni ápolás költségeit, és halálos baleset esetén a temetés költségeit.

A munkáltató nem felelős a balesetért abban az esetben, ha bizonyítani tudja, hogy a kár a dolgozó magatartása vagy elháríthatatlan ok miatt történt, és nem kell megtérítenie a kárnak azon részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő.

Miután munkahelyi baleset történt, be kell jelenteni azt, munkabaleseti jegyzőkönyvet kell írni, a körülményeket ki kell vizsgálni, és nyilván kell tartani. Miután a sérülést ellátták, a munkavállaló betegállományba kerül, és ez idő alatt baleseti táppénz jár neki. Baleseti táppénz annak jár, aki üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik. A baleseti táppénz legfeljebb egy éven keresztül jár, mely maximum egy évvel meghosszabbítható.

Baleseti járadékra pedig az jogosult, akinek a munkaképessége üzemi baleset következtében tizenöt százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg. Baleseti rokkantsági nyugdíj pedig akkor jár, ha a rokkantsága 67 százaléknál nagyobb.

Fotó: FreeDigitalPhotos