Nemrég múlt el Húsvét, hamarosan május 1-je, majd Pünkösd – ez tetemes számú szabadnapot jelent a dolgozóknak rövid időn belül. De nem a magyarok pihennek a legtöbbet, hiszen nálunk csupán 10 ünnepnap jut egy évre.

Míg tavaly a munkanapok áthelyezésének köszönhetően 6 hosszú hétvége is jutott az évre, addig idén mindössze egy ilyen lesz, mégpedig augusztus 20-a környékén. Magyarországon azonban a munka törvénykönyve szerint csupán 10 ünnepnap van egy évben, amelyek közül ha valamelyik is hétvégére esik, már csak eggyel kevesebb nap jut a pihenésre. Május közepére pedig már az ünnepnapok felén túl leszünk, hiszen Pünkösd ezúttal május 19-ére esik.

A 10 ünnepnap a legalacsonyabbak között van egész Európában. Szlovákiában például ennek a másfélszeresét, 15 napot tölthetnek pihenéssel a dolgozók. Ukrajnában bár hozzánk hasonlóan 10 napot töltenek ünnepléssel, ott ha a szabadnap hétvégére esne, akkor a következő hétfő munkaszüneti nappá válik, tehát nem vész el emiatt pihenőidő.

Tőlünk nyugatra is általában több az ünnepnapok száma. Nagy-Britanniában mindössze 8, Németországban pedig Magyarországgal azonos módon csupán 10 napot adnak, de utóbbinál ezt a legtöbb tartományban plusz egy nappal kiegészítik. A franciák ezzel szemben 12 napot pihenhetnek, és ahogy Ukrajnában, a hétvégére eső ünnepnapokat a következő hétfőn bepótolják. A mediterrán országok ennél lazábban kezelik az ünnepnapokat, hiszen Olaszországban 14, Spanyolországban pedig 15 a hivatalos szabadnapok száma.

Nem magyar sajátosság a munkanapok áthelyezése sem. A térségünkben Lengyelországban és Szlovákiában, illetve olykor Ausztriában, nyugatabbra pedig Franciaországban is rendszeresen plusz szabadnapot adnak, ha az ünnepnap keddre, vagy csütörtökre esik, amit aztán egy szombati munkanappal pótolnak be.

Arról ugyanakkor megoszlik a szakemberek véleménye, hogy ezek a szombati munkanapok mennyire hatékonyak, és valóban számítanak-e a gazdasági teljesítmény szempontjából. A termelékenység változása munkakörönként eltér.

Hiszen például egy közműszolgáltató esetében teljesen mindegy, ünnepnap van-e vagy sem, mivel mindentől függetlenül állandóan működniük kell. De valójában egy bolti eladó, vagy egy gyári munkás szempontjából is szinte teljesen mindegy, hogy szombaton, vagy kedden kell-e dolgoznia.

Problémát egy szombati munkanap inkább a szellemi foglalkozásúaknál okoz, mert itt a teljesítmény az esetek többségében jóval gyengébb, mint egy sima hétköznapon. Ugyanakkor az is igaz, hogy ezekben a munkakörökben a termelékenység kevésbé függ a dolgozók munkaidejétől, vagyis egy-egy gyengébb nap nem okoz valódi kiesést a gazdaság számára.

Fotó: FreeDigitalPhotos