Talán furcsán hangzik a kérdés, de a közgazdaságtan világában a szóban forgó fogalom is teljesen új jelentést kap - mégpedig az egyik legfontosabb XX. századi közgazdász, John Maynard Keynes elméletei nyomán.

A kutató ugyanis arra jött rá, hogy a tranzakciós döntéseket az emberek sokszor nem a racionális számítás logikája mentén, hanem irracionális pesszimista vagy optimista érzetek mentén hozzák meg. Ezek az úgynevezett "állati ösztönök" - amelyek közül talán a mohóságot és a félelmet azonosítják. Mindenesetre a kaynes-i leírás óta kiváló közgazdászok sora térképezte fel meggyőződések gazdaságra gyakorolt hatását.

Miért fontos ez?

A meggyőződéses nem csak az egyéni szintjén értelemződnek - miután az emberek között nagyon gyorsan terjed az információ, nagyon gyorsan alakulhat ki pánik, ami nem ritkán válsághoz, tőzsdekrachhoz, vagy épp felpörgéshez vezettek. A XVII. század tulipánkrachjától kezdve egészen a 2000-es évek amerikai technológiai részvénykrachjáig számos jelenség megmagyarázható a tömegesség váló túlzó optimista várakozások hirtelen felborulásával.

Az állati ösztönök villámgyorsan megváltoztathatják a piaci viszonyokat és így befektetéseieink jelenértékét is. Emiatt nem árt, ha a közhangulaton kívül igyekszünk minél több, és minél ésszerűbb információ mentén meghozni döntéseinket. Nagyot veszíthetünk azzal, ha mindig a tömegggel és a korábban sikeres lehetőségekkel tartunk. A jövőben ők is hibázhatnak!

Forrás: Ezonomics

Fotó: Kevin Walsh/Flickr