Az ING Bank vezető elemzője szerint a lakossági devizaadósok mentésével járó újabb banki veszteségek negatívan hathatnak a vállalati hitelezésre, ellentételezhetik a jegybank által meghirdetett növekedési hitelprogramtól elvárt kedvező hatásokat; a negatív következményeket a banki adóterhelés mérséklésével lehetne kezelni.

Az MTI-nek pénteken eljuttatott elemzésében Balatoni András kifejti: miközben az MNB számításai szerint a program 0,5 százalékkal javítja a jövő évi növekedést, a végtörlesztés által indukált 260 milliárd forintos banki veszteség számításai szerint 0,8 százalékkal csökkentette a 2012-es GDP-növekedést. Egy további, több száz milliárd forintos banki veszteséggel járó csomag negatív hatásai pedig bőven ellensúlyozhatják a jegybank által meghirdetett program várt pozitív hatásait, aminek a célja épp a vállalati hitelezés ösztönzése. Javítani a helyzeten az elemző szerint a banki különadó újfajta felhasználásával lehetne.

A felépített adósságállomány mérséklése fájdalmas folyamat - figyelmeztet az elemző. Alacsony fogyasztást (fogyasztási rátát), a lakáspiac pangását, és az ingatlanárak további esését eredményezheti, igaz, kedvező külső egyensúlyi pozícióval jár - jegyzi meg. A túlzott tőkeáttétel azonban előbb-utóbb leépül, és a folyamatok visszatérnek az egyensúlyi mederbe, ez azonban évek, és nem hónapok kérdése, még akkor is, ha a kormány és a bankszövetség közös javaslata az állományt 10, vagy akár 20 százalékkal mérsékli - véli Balatoni András.

Felhívja a figyelmet: a vállalati hitelek a gazdaság jövője szempontjából fontosabbak, mint a lakosságiak, mivel sok esetben beruházásokat finanszíroznak. Ebben a szegmensben a hitelezés akadozása jelenleg a keresleti mellett kínálati korlátokkal is magyarázható, és ez óhatatlanul maga után vonja a beruházások visszaesését is. Így míg a lakossági hitelleépítésnek csak a jelenlegi, a vállalati hitelszűkének a jövőbeli növekedésre is hatása van - írja. Hozzáteszi: mindez összefüggésben van a hazai bankszektor jövedelmezőségének a csökkenésével, mivel az érdemi hátrányt jelent a forrásokért folytatott versenyben. A bankok ezért a tevékenységük szűkítésével reagálnak az extra adóterhelésre, a végtörlesztési veszteségre. A vállalati hitelek viszonylag rövid futamidejűek, így azok leépítése a legegyszerűbb a bankok számára - emeli ki az elemző.

"Ne legyen kétségünk afelől, hogy a devizamentő csomag újabb banki veszteségei további hitel-összehúzódást jelentenek majd a vállalati szférában" - hangsúlyozza Balatoni András. Ez pedig a beruházások további szűkülését eredményezheti.

Az adóterhelés mérséklésével azonban az elemző szerint eredményeket lehetne elérni. "El kell azon gondolkodni, hogy milyen céllal, milyen tevékenység finanszírozására, vagy minek a kezelésére használja fel a kormányzat a befolyt közel 150 milliárd forintot" - írja.

Megjegyzi: érdemes lenne úgy használni a bankadót, mint egy, a pénzügyi szektor problémáinak kezelésére elkülönített alapot. "Bár a mértékével lehet vitatkozni, azonban hatékony eszköze lehet egy túlhitelezési időszakban a bankszektor hűtésének, a jelenlegi körülmények között viszont csökkentésével támogatható lenne a hitelezési tevékenység beindítása" - véli Balatoni András. Hozzáteszi: a megoldás könnyedén nullszaldós lehet a költségvetés számára: ha például a bankadóból leírhatóvá tenné a kormány az újonnan kihelyezett vállalati hitelek 20 százalékát, az addicionális gazdasági teljesítmény miatt befolyó adóbevétel ellensúlyozná a kedvezmény mértékét.

Forrás: MTI Eco

Fotó: Free Digital Photos