Akár milliós ráfizetést is eredményezhet, ha valaki nem jelenti be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, hogy bérbe adta az ingatlanát. Pedig a befizetendő adó összege egy átlagos lakás esetén éves szinten pár tízezer forintot jelent.

Tömegesen érkeznek közérdekű bejelentések a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, amelyekben ingatlan adózatlan bérbeadására hívják fel a figyelmet – derül ki a hivatal közleményéből. Sokszor elég egy zajos albérlők által feldühített szomszéd, vagy a bérlő és a bérbeadó közötti elszámolási vita, és a feketéző bérbeadó máris az adóhivatal célkeresztjében találhatja magát. Ez pedig sokba kerülhet.

Érdemes tudni, hogy ha valaki betartja a szabályokat, és bejelenti a bérbeadást a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak, akkor a bérbeadásból származó bevétel 10 százalékát költségként automatikusan levonhatja, és csak a bevétel 90 százaléka után kell adózni. Egy másik lehetőséggel is lehet élni, az úgynevezett tételes költségelszámolással, amikor a bevételből levonhatják a javítási, karbantartási, felújítási munkákra fordított összeget, továbbá az értékcsökkenés összegét is. Fontos azonban tudni, hogy ebben az esetben a költségeket dokumentumokkal, számlákkal kell igazolni. Azzal is tisztában kell lenni, hogy ha a bérbeadásból származó jövedelem összege meghaladja az évi 1 millió forintot, nem csak személyi jövedelemadót, hanem egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell.

A NAV egy egyszerű példával szemlélteti az ingatlan-bérbeadás utáni adózást. Ha például valaki 10 millió forintért vásárolt egy lakást, amit havi 40 ezer forintért bérbe ad és a tételes költségelszámolást választja, akkor a következőképpen alakulnak a költségei.

Év közben az ingatlan karbantartására (zárcsere, izzócserék, festék stb.) 50 ezer forintot költ. Élve az SZJA törvény 11. sz. mellékletében meghatározott mértékű értékcsökkenés leírásának lehetőségével, ezen a címen 200 ezer forinttal csökkentheti a bevétel adóköteles részét.

Mivel a lakáskiadásból származó bevétele nem éri el az 1 millió forintot, ezért a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást nem kell befizetnie, csupán a 16 százalékos személyi jövedelemadó terheli a költségekkel csökkentett bevételt. Végeredményben évi 36 ezer 800 forint személyi jövedelemadót, vagyis negyedévente 9200 forint adóelőleget kell fizetnie.

A NAV által számított elszámolás természetesen csupán egy példa, a negyedévente fizetendő adóelőleg ettől felfelé és lefelé is eltérhet. Az adóelőleget negyedévenként, az adott negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.

Fotó: FreeDigitalPhotos