Felkerülni az adóslistára nem nehéz feladat, elég hozzá egy meg nem szüntetett, elfeledett folyószámla is. De természetesen a legtöbb esetben jóval nyomosabb indok áll a BAR-listára kerülés hátterében. Mivel járhat az, ha valaki felkerül az adóslistára?

A BAR-listán, vagy hivatalos címén a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) sok olyan személy neve található, aki ilyen-olyan módon hibázott, és tettének következményeként a hitelezés szempontjából nem megbízható adósnak minősül. Közülük sokan nem is tudnak arról, hogy a BAR-listán szerepel a nevük, és sokan vannak olyanok is, akik számára már nyilvánvalóvá vált, hogy a "feketelistán" vannak, ám azzal nincsenek tisztában, hogy mi miatt váltak a bankok számára rossz ügyfelekké.

Elég, ha elfeledkezünk egy régi folyószámláról, nem szüntetjük meg azt, így a havi kezelési költséget is elfelejtjük befizetni. Ugyanígy egy régi, nem rendezett személyi kölcsön is komoly adósságokat eredményezhet. Ez persze csak ritkán jár olyan komoly következményekkel, hogy felkerülnénk a BAR-listára, a bankok ugyanis előbb-utóbb tájékoztatnak bennünket a tartozásról. De nem árt a pénzügyeinket folyamatosan figyelemmel követni, és a rendezetlen ügyek végére minél hamarabb pontot tenni. Egy apró figyelmetlenség vagy hanyagság miatt miért kellene havonta több ezer, éves szinten több tízezer forintot kifizetni, és a rossz adós címet kockáztatni?

Sokszor csak hitel igénylésekor derül ki az ügyfél számára, hogy a bankok feketelistáján szerepel a neve. A legtöbben ilyenkor rendezik ugyan a hátralékukat, a gond azonban az, hogy ezzel párhuzamosan nem törlődik a nevük a BAR-listából. Ha kifizetjük a hátralékunkat, és megszűnik a tartozás, akkor ezt az adott pénzintézet jelzi a KHR felé, de az ügyfél még így is öt éven keresztül passzív státuszban szerepel a rendszerben. Ténylegesen csak öt év után évül el az ügy, így a tartozás rendezésétől számított 5 év elteltével kerülhetünk le végképp a BAR-listáról. Ez alól csak egyetlen kivétel van: ha valaki igazolni tudja, hogy pénzintézeti szabálytalanságnak köszönhetően kerültek adataik a nyilvántartásba, erre azonban kevés példa van.

A legtöbben persze nem ilyen módon kerülnek a BAR-listára. Sokan anyagi nehézségeik miatt nem tudják fizetni a felvett hitel törlesztőrészletét. A türelmi idő leteltével pedig automatikusan felkerülnek a feketelistára. Onnan lekerülni pedig csak az előbb megismertetett módon lehet: rendezni kell a tartozást, és várni öt évet az ügy elévüléséig.

Persze vannak olyanok is a feketelistán, akik nem anyagi nehézségeik, hanem bűncselekmény miatt kerülnek a rendszerbe: hamis adatokkal próbáltak meg hitelhez jutni bankoknál, esetleg bankkártyás visszaélésekben vettek részt – például lopott kártyával szerettek volna fizetni.

A BAR-lista alapvetően arra lett létrehozva, hogy egy egységes rendszerben tarthassák nyilván azokat, akik nem megbízhatóak a bankok számára. Éppen ezért a legtöbb pénzintézet a listán szereplő személyeknek nem nyújt hitelt. Ám ma már sok bank hajlandó a passzív státuszú BAR-listásokkal hitelszerződést kötni, ehhez azonban az ügyfeleknek be kell bizonyítaniuk a fizetőképességüket.

Fotó: FreeDigitalPhotos