A bruttó átlagkereset áprilisban 4,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a közfoglalkoztatottak nélkül 6,7 százalékos volt a növekedés - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A vállalkozásoknál 4,6, a költségvetési szférában 12,8 százalékos volt a keresetnövekedés a közfoglalkozottak nélkül.

A családi adókedvezmény nélkül számított nettó keresetek a bruttóval azonos mértékben emelkedtek, mivel a kereseteket terhelő adó- és járulékterhelés szabályai nem változtak.

A teljes kosárra számított fogyasztói árak 0,1 százalékkal csökkentek tavaly áprilisihoz képest, így a reálkeresetek növekedése hajszállal meghaladta a béremelkedés ütemét.

A családi kedvezmények idei változása további 0,8 százalékpontos emelkedést eredményezett a nettó keresetek előző évi átlagához képest - idézte a KSH adatait az MTI.

A béroldali inflációs nyomás szempontjából mérvadónak tekinett prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli rendszeres átlagkereset a versenyszférában áprilisban is 4,4 százalékkal nőtt éppen az első negyedév átlagával egyező ütemben.

Legnagyobb mértékben - közfoglalkoztatottakkal és nélkülük számítva egyaránt 21,1 százalékkal - az oktatás területén dolgozók havi bruttó átlagkeresete emelkedett áprilisban 2013 azonos hónapjához képest, de 12 százalékos keresetnövekedés volt a közigazgatás, honvédelem, valamint a kötelező társadalombiztosítás területén dolgozóknál is.

2014. január-áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 232 300 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 249 600, míg a közszférában 201 300 forintot kerestek. A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban átlagosan 245 800, a vállalkozásoknál 251 100, a költségvetésben dolgozóké 234 400, a nonprofit szervezeteknél pedig 226 100 forint volt.

A közfoglalkoztatottak átlagosan 77 500 forintot kerestek.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (504 700 forint), ezt az információ és kommunikáció (470 200 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (399 000 forint).

A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás (136 800 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (153 300 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (167 100 forint) ágakban dolgozók kerestek.

2014. január-áprilisban a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 215 ezer fő - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült. A költségvetési szférában az erre jogosultak átlagosan 10 200 forintot, a nonprofit szervezeteknél 9 700 forintot kaptak ezen a címen.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 152 200 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 102 500, a szellemi foglalkozásúaké 208 000) forint volt, 2,4 százalékkal magasabb, mint 2013. január-áprilisban. A családi kedvezmények 2014. évi változása további 0,8 százalékpontos emelkedést eredményezett a nettó keresetek előző évi átlagához képest. Ezt figyelembe véve a nettó kereseti átlag 158 900 forintra becsülhető - írja a KSH.

A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 6,5, a versenyszférában 5,2, a költségvetés területén 10,0, a nonprofit szervezeteknél 8,4 százalékkal nőttek a keresetek 2013. január-áprilishoz viszonyítva.

Fotó: FreeDigitalPhotos