Különösen fontos nyáron a lakásbiztosítás, hiszen ilyenkor a családok gyakran hagyják el az otthonukat akár hetekre is. Bármilyen gondosan hagyták el a lakók, az üresen álló lakással is történhetnek káresemények. Bekövetkezhet egy csőtörés, ami miatt elázik a lakás, lehet tűzvész akár más társasházi lakók hibájából is. Történhet áramkimaradás, ami miatt leolvad a hűtőszekrény, és tönkre mennek benne az ételek, jöhet villámcsapás, ami megrongálhatja az elektromos készülékeket, emellett a betörők is előszeretettel fosztogatják az olyan ingatlanokat, amelyekben napokon át nincs mozgás.

Magyarországon a lakásbiztosítások penetrációja magas, a lakosság mintegy 70 százalékának van ilyen szerződése, amit azonban nem árt azonban az indulás előtt alaposan végignézni, hátha szükség van bizonyos tételek felfrissítésére. Tipikus hiba szokott lenni, hogy a családok beszereznek egy értékesebb műszaki cikket, például játékkonzolt, televíziót, számítógépet, a vásárlás után viszont keveseknek jut az eszébe, hogy a lakásbiztosítás ingóságokra vonatkozó részét is ennek megfelelően megemeljék. Amikor viszont bekövetkezik a kár, a biztosító csak olyan értékben hajlandó helyt állni, ami a szerződésben szerepelt - számolt be a VG.hu.

Az apróbetűs részeket is érdemes átböngészni a szerződésben. Mivel az utóbbi években megszaporodtak a villámcsapás okozta indukciós károkkal kapcsolatos bejelentések, a biztosítók közül többen is szigorítottak a feltételeiken. Nem fizetnek például akkor, ha a drága műszaki készüléket nem szerelték fel villám- és túlfeszültség elleni védelemmel. A biztosítók általában véve is elvárják a szerződések szerint, hogy az ügyfél a tőle telhető gondossággal járjon el, például amikor napokra elhagyja az ingatlant, ne hagyjon nyitva ablakokat, azokon ugyanis könnyebben bejuthat a betörő, de akkor is keletkezhetnek károk a lakásban, ha egyszerűen csak viharosra fordul az időjárás.

Érdemes megnézni azt is, hogy a szerződés szerint jár-e kártérítés akkor, ha készpénzt tulajdonítanak el a lakásból. Magyarországon a háztartások a jegybank adatai szerint 2600 milliárd forintnál is több készpénzt tartanak, vagyis egy átlagos háztartásban félmillió forintnál is több pénz van. Ha ezt ellopják a lakásból, a biztosítók egy része egyáltalán nem fizet. Az otthon tartott készpénzt egyébként is általában maximum 250 ezer forintig lehet biztosíttatni, és sok esetben 100 ezer forint fölötti összeg eltűnését csak akkor térítik meg a biztosítók, ha a bankjegyeket széfben tartotta az ügyfél.

A károkat egyébként mindig jobb megelőzni, mint később helyre hozni azokat, még akkor is, ha a biztosítók teljes mértékben megtérítik a költségeket. Ezt igazolja az a felmérés is, amit nemrég készített 139 jogerősen elítélt betörő bevonásával az Országos Kriminológiai Intézet. A megkérdezett bűnözők legfontosabb szempontja az ingatlanok kiválasztásánál természetesen az volt, hogy lehetőleg ne legyen senki otthon, ezen nyilván nyaralás közben nem lehet segíteni. Meg lehet kérni azonban a szomszédokat, ismerősöket, hogy figyeljenek oda az ingatlanra, amíg távol vagyunk.

Ha nem is tartózkodik otthon a család, a felmérés szerint akkor is elriasztják a betörőket a biztonsági berendezések, a mozgásérzékelős lámpák, amelyek felkapcsolódására felfigyelhetnek a szomszédok. A rácsok, a kamerák, a riasztók, a bonyolult biztonsági és hevederzárak, illetve a hangosan ugató kutya szintén elveheti a betörők kedvét.

A kutatás során a bűnözőknek különböző lakóingatlanok képeit mutatták meg, és ki kellett választaniuk, melyikbe törnének be a legszívesebben. A népszerű célpontok között ott voltak a kertvárosi családi házak, emellett kedvelik a betörők a sorházakat, a tanyákat is. A lakótelepi lakások ugyanakkor kevésbé népszerűek a körükben, ezekből ugyanis kevesebb értékes zsákmányt remélnek. Az értékes zsákmány mellett fontos volt a bűnözők számára a könnyű bejutás az ingatlanokba, és persze a könnyű menekülés esélye is ott volt a toplistájukon.

Fotó: FreeDigitalPhotos