Január 1-jétől megindul a devizhaitelek forintosításának első lépése, amellyel rögzített árfolyamon törleszthetnek az adósok. A folyamat végére jelentősen csökkenhet az érintetteknél a havi törlesztőrészlet.

A forintosítás később fog megtörténni. A bankoknak március és április során kell értesíteniük az ügyfeleket az elszámolásról, és az értesítő kézhezvétele utáni 30. napon történik meg a devizahitel automatikus átváltása, kivéve, ha az adós devizahitelben szeretne maradni és erről nyilatkozik. Ezt akkor teheti meg, ha megfelel a január 1-jétől érvényes jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályozásnak - így például frankhitel esetében nem éri el a törlesztőrészlet a nettó jövedelem 10 (400 ezer forintos jövedelemtől 15) százalékát -, vagy ha a törlesztőrészletet meghaladó rendszeres devizajövedelme van, vagy ha 2020 végéig lejár a devizahitele, vagy pedig ha a forintosítás következtében megnőne a hitelkamat-szintje.

Fontos, hogy a forintosítás visszamenőlegesen február 1-től lesz érvényes, emiatt február és a forintosítás között esetlegesen túlfizetett részleteket a bank visszafizeti az adósnak, viszont a többségnél ez várhatóan nem jelentős összeg.

Mint Pénzcentrum.hu emlékeztetett, a forintosításig a jogszabály rögzítette az árfolyamokat, azért, hogy a devizaadósoknak ne kelljen kifizetni az ingadozás miatti többletet. A rögzítés szintje svájci frank esetén 256,5 forintos, eurónál 309 forintos, míg japán jen alapú hitelnél 2,16 forintos szinten történik - forintosításkor ezeken a szinteken váltják majd át a devizahiteleket forinthitelekre.

A forintosítás mellett az új elszámolás során csökkenhet a hitel kamatterhe is. Ennek egyik lépcsője, hogy a jelenleg 2,1 százalékos 3 havi magyar bankközi kamatlábra a devizahitel eredeti (például svájci frank bankközi kamatlábához képest számított) kamatfelárát kell a bankoknak felszámítaniuk. Ezen kívül a kamat nem lehet magasabb sem a devizahitel eredeti, sem a mostani (pontosabban a tavaly július 19-ei) kamatszintjénél. A kamatfelár pedig maximum 4,5 (lakáshitelek), illetve 6,5 (szabad felhasználású hitelek) százalék alatt lehet. A kamatfelár viszont nem lehet kevesebb sem, mint 1 százalék.

A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint egy átlagos devizahiteles tatozása jelenleg 7,5 millió forint, ami az elszámolás után mindössze hatmillió forintra apad. A tartozás és a kamatszint csökkenése miatt az átlagos törlesztőrészlet 78 ezer forintról 56 ezer forintra esik.

Fotó: FreeDigitalPhotos