Sokat javult a fiatalok foglalkoztatási helyzete az elmúlt években, de a gazdaság fellendülésén kívül ez nem feltétlenül a pozitív folyamatok eredménye. A foglalkoztatást növeli, hogy kevesebben tanulnak, és azok is növelik, akik külföldre mennek dolgozni. A romák munkapiaci helyzete továbbra is kedvezőtlen.

Tavaly 20,4 százalékos volt az ifjúsági munkanélküliség Magyarországon, ami jelentős csökkenés a 2013-as 26,6 százalékhoz képest, ugyanakkor még magasabb volt, mint a válság előtt látott szint – idézi a Központi Statisztikai Hivatal kiadványát a Világgazdaság. A 15 és 24 év közöttiek munkanélküliségi rátája jóval alacsonyabb hazánkban, mint a spanyol és a görög hányad – amely 50 százalék feletti –, ugyanakkor duplája az osztrák, a német vagy a holland szintnek. Idén tovább javult a helyzet, mostanra 18 százalék alá süllyedt a fiatalok munkanélküliségi rátája.

A nem dolgozó és a nem tanuló fiatalok aránya 13,6 százalékos volt tavaly. Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a válság után növekedett a nem dolgozó és nem tanuló fiataloknak a száma, ami még most is magasnak tekinthető annak ellenére, hogy csökkent a 2013-as kiemelkedően nagy, 15,5 százalékról. Köztük vannak olyanok is, akik fogyatékossággal élnek, illetve gyermekgondozási ellátást vettek igénybe, és ezért nem dolgoznak.

A KSH szerint még nem mutatkozik meg annak a hatása, hogy 18-ról 16-ra csökkentették a tankötelezettségi korhatárt. Hárs Ágnes úgy vélte, hogy aki kiesik az iskolarendszerből a 16 éves korhatár miatt, az már nem fog visszakerülni. Szerinte szakmunkásként vagy betanított munkásként leginkább a közmunka várhat rájuk, akiknek pedig nincs semmilyen képesítésük, még rosszabb helyzetbe kerülnek. „Túl alacsony a 16 éves korhatár, és elsősorban a szegregált csoportokat fogja negatívan érinteni. A kormány láthatóan nem akar a felzárkózásra költeni, pedig aki 16 évesen kikerül a munkaerőpiacra, annak esélye sincs arra, hogy jó munkája legyen. A közmunkaprogramok pedig elveszik a munkaerő-piaci képzés forrásait is” – vélekedett a kutató.

A munkaerőpiacon jelen lévő 15 és 24 év közöttieknek több mint egyharmada szakképzetlen, akiknek a fele legfeljebb alapfokú iskolai végzettségű, emiatt kevés az esélyük a foglalkoztatottá válásra. A statisztikai hivatal munkaerő-felmérése szerint jelentős részük az álláskeresést is reménytelennek tartja. Tavaly a 15–24 éves korosztályból 264 ezren voltak foglalkoztatottak, beleértve azt a 14 ezer főt, aki tanulás mellett dolgozott, míg 65,6 ezren munkanélküliek voltak. A nem tanulóknak és nem dolgozóknak mintegy kétötöde legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezett.

Fotó: FreeDigitalPhotos