A gyermeknevelési ellátásban részesülő szülőknek kevesebb mint tíz százaléka dolgozik. Ezen belül a gyed extrát az érintettek 1,8 százaléka kívánja igénybe venni, vagyis nem hozott áttörést a munkavállalást ösztönző családpolitika – derül ki a friss adatokból. A diplomások az átlagosnál előbb mennek vissza dolgozni, de az alacsony iskolai végzettségűeket és a minimálbért keresőket továbbra sem sikerült ösztönözni a mielőbbi munkába állásra.

A gyermeknevelési ellátásra jogosult nők háromnegyede a teljes folyósítási időszakot otthon, gyermekével akarja tölteni, vagyis a gyed extra bevezetése ellenére sem akar a gyerek 3 éves kora előtt dolgozni. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss kiadványa szerint – ami 250 ezer nő megkérdezésén alapul – ez a szemlélet legkevésbé a diplomás nőkre jellemző, akiknek karrierjét leginkább veszélyezteti a gyerekgondozással töltött hosszú távollét. A korábban inaktívak, az alacsony iskolai végzettségűek, a minimálbért keresők azonban továbbra is a teljes ellátási időszak kihasználásában érdekeltek, ezen nem tudott változtatni az utóbbi évek családpolitikája.

Az adatok szerint 2014 utolsó negyedévében 257 ezren részesültek valamilyen formájú gyermeknevelési ellátásban, közülük 234,3 ezren az ellátás igénybevétele mellett nem folytattak semmilyen kereső tevékenységet, vagyis a kisgyermekes szülők kevesebb mint egytizede dolgozott - derült ki a Magyar Nemzet összefoglalójából.

Az érintettek 56 százaléka gyesen volt, 34 százalékuk gyeden, egytizedük pedig gyermeknevelési támogatásban részesült (gyet). Gyedre csak azok a szülők jogosultak, akik a szülés előtt munkaviszonyban álltak. Nekik a jogviszonyuk hosszától függően legfeljebb a gyerek 2 éves koráig jár ez az ellátás, melynek összege legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet.

A gyes ezzel szemben alanyi jogon jár a gyermek hároméves koráig, ennek összege azonban mindössze havi bruttó 28 500 forint. A gyermeknevelési támogatást a három vagy több gyermeket nevelő szülők kaphatják addig, amíg a legkisebb gyermek be nem tölti a nyolcadik életévét. Ennek összege megegyezik a gyesével. A kormány által 2012-ben bevezetett gyed extra (a fizetés mellett továbbra is folyósítják a gyermeknevelési ellátást) tehát csak azokat a szülőket ösztönözte a munkaerőpiacra való visszatérésre, akik gyedre jogosultak, vagyis már a szülés előtt is dolgoztak, és még egészen pici, 2 év alatti gyerekük van. Azokat azonban, akiknek gyermekük már két-két és fél éves, és korábban nem volt állásuk, nem sikerült a munkaerőpiacra visszaterelni.

A felmérés szerint a gyermeknevelési ellátás igénybevétele mellett a nem dolgozó anyák elsöprő többsége (84 százaléka, 196 ezer fő) azt tervezte, hogy nem él a korai visszatérés lehetőségével. Az otthon lévő édesanyáknak mindössze 1,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kihasználja a gyed extrát, és az ellátás igénybevétele mellett a gyermek kétéves kora előtt munkába áll. Azt is csupán az érintettek 9,4 százaléka (22 ezer fő) mondta, hogy visszamegy dolgozni, amikor a legkisebb gyermek után lejár a gyed folyósítása, vagyis legkésőbb a kicsi kétéves korában. Ez utóbbi arány a diplomások körében a legmagasabb (16 százalék), mint ahogy a gyed extrával is döntő többségben ők élnek, ez utóbbi igénybevételét azonban még a felsőfokú végzettségűeknek is csupán 4,2 százaléka fontolgatja.

Fotó: FreeDigitalPhotos