Utoljára a világgazdasági válság kitörése előtt volt olyan sok üres álláshely Magyarországon a versenyszférában, mint idén július és szeptember között. A vállalatok 30 ezer embert szerettek volna felvenni, de nem tudtak megfelelő munkaerőt találni a pozícióra.

Az elmúlt években 15-20 ezer közötti üres álláshelyet láthattunk minden negyedévben a KSH adatai szerint, a mostani megugrásra viszont nem illik rá az a klasszikus magyarázat, miszerint a gazdaság élénkülése és a bizalom növekedése miatt egyre több dolgozót vennének fel a cégek. Kétségtelen, hogy ez is szerepet játszhat az álláshelyek bővülésében, de erősebbek az aggasztó folyamatok.

„Olyan foglalkozásoknál látjuk a betöltetlen állások számának a növekedését, ahol szakemberhiány alakult ki az elmúlt években, mert külföldre mentek a dolgozók" – mondta a Világgazdaságnak Hárs Ágnes . A Kopint-Tárki kutatója szerint egyes területeken súlyos zavarok keletkeztek, és erős munkaerőhiánnyal szembesülnek a cégek.

Szeptemberben az állami munkaügyi szolgálat közel 140 ezer állást kínált, és 58 ezret sikerült a hónap folyamán betölteni. A korábbi hónapokhoz hasonlóan a legtöbb (nem támogatott) munkaerőigényt Budapest mellett Pest, Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron megyében jelentették be a munkáltatók. Ez kutatók szerint azt is jelzi, hogy a határhoz közel – például Győrben – egyre többen dolgozhatnak Ausztriában, így nem találnak megfelelő munkaerőt a hazai cégek.

A legkeresettebb munkák listáját az egyszerű ipari foglalkozások, a mechanikai gépösszeszerelők, a szolgáltatási és szállítási foglalkozások, a bolti eladók, valamint a rakodómunkások vezették. (A kvalifikáltabb munkaerő megszerzéséhez a munkáltatók nem nagyon veszik igénybe a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot.)

Nem csak az a baj, hogy a hiányzó munkaerőt pótolni kell, hanem az is, hogy így a többi dolgozót sem lehet jól, a képesítésének megfelelően foglalkoztatni – fejtette ki Hárs Ágnes. „A nagy autógyártó cégek is munkaerőhiánnyal küzdenek" – tette hozzá. A kamionosok, az élelmiszeriparban dolgozók vagy a képzett szakmunkások könnyen találnak állást külföldön, ez pedig a jövőben is sok gondot okozhat.

„Magyarország az elvándorlás kritikus pontjára jutott, hasonlóan több kelet-európai országhoz. Habár nálunk később indult el a munkaerő Nyugatra vándorlása, a folyamat rövid idő alatt felgyorsult" – fejtette ki a kutató. Magyarország már arra sem képes, hogy a környező országokból, például Szlovákiából pótolja a munkaerő-igényt.

Fotó: FreeDigitalPhotos