Papíron sok a lakosság vagyona
Hamarosan a 40 ezer milliárd forintot is elérheti a háztartások pénzügyi vagyona a jegybank statisztikái szerint, október végén ugyanis már 39574,4 milliárd forintja volt a lakosságnak. Hatalmas összeg, ha elosztjuk a nagyjából 4,1 millió hazai háztartással, akkor háztartásonként több mint 9,6 millió forintos megtakarításról van szó. A lakosságnak persze tartozásai is vannak, de a nettó pénzügyi vagyon még így is 31459,2 milliárd forint, vagyis minden háztartásnak van csaknem 7,7 millió forintnyi tartaléka – elvileg.
A statisztikák ugyanis olyan megtakarításokat is figyelembe vesznek, amelyekhez nem valószínű, hogy valaha is hozzáférnek majd a befektetők. Október végén például pontosan 2846,2 milliárd forintot tett ki az az összeg, amit a magán-nyugdíjpénztári visszalépés miatt követelhetnek az egykori tagok az államtól.
Mint a Világgazdaság beszámolt, a nyugdíjkasszák államnak átadott vagyonát kezelő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap azonban az idén január végén megszűnt, a vagyona pedig még jóval korábban, 2013 végére gyakorlatilag elfogyott. Hogy miért van akkor mégis ott a háztartások megtakarításai között ez a virtuális összeg, arra a jegybank statisztikáiban történt módszertani változás ad magyarázatot. Korábban egy ilyen tőketranszfer csökkentette volna a háztartások megtakarításait, és növelte volna az állam vagyonát, az új elszámolás alapján azonban a vagyonátvétel nem befolyásolta azonnal a két szektor egyenlegét, hanem 35 év alatt fokozatosan épül majd le az állam egykori pénztártagokkal szembeni kötelezettsége.
Érdekes kategória az „egyéb tulajdonosi részesedéseké" is, amelyekben különféle, tőzsdén nem jegyzett cégekben lévő tulajdonrészeket tart nyilván a jegybank összesen csaknem 10 ezer milliárd forintnyi értékben. Ezek értéke – papíron legalábbis – folyamatosan nő, az elmúlt években évente több mint 10 százalékkal emelkedett. Az már más kérdés, hogy mennyire lehetnek likvidek ezek a befektetések, a kft.-kben és bt.-kben lévő részesedéseket milyen gyorsan és mennyiért tudnák pénzzé tenni a háztartások szükség esetén.
Könnyebben forgatható értékpapírokban lévő megtakarítások is szerepelnek persze a statisztikákban. A legérdekesebb tétel ezek közül talán az a mintegy 40 milliárd forintnyi hitelpapír, amit úgynevezett „egyéb szektorok" bocsátottak ki. Ezekbe tartozhatnak a valódi Quaestor-kötvények is, amelyek valószínűleg semmit sem érnek, az árfolyamuk azonban a jegybanki adatok szerint jóformán semmit sem változott azóta, hogy márciusban kitört a brókercégnél a botrány. „A kötvények piaci értéke nem ismert, ezért nem tudjuk azt figyelembe venni az értékelésnél. Ha kiderül, hogy mi lesz a kötvények sorsa, akkor lehet majd értékelni. Ha szükséges, a publikált adatokat később pontosítjuk" – magyarázta ennek okát az MNB.
Fotó: FreeDigitalPhotos