Egyre növekszik a részvények és a részesedések aránya a hazai háztartások pénzügyi eszközein belül: a harmadik negyedév végén a lakosság már a megtakarításai 30,5 százalékát tartotta – a befektetési jegyeket nem számítva – tőzsdei részvényekben és különböző üzletrészekben, öt évvel korábban még csak 27 százalék körül mozgott ez az arány - számolt be a Világgazdaság.

Miközben a háztartások pénzügyi eszközeinek mennyisége folyamatosan és intenzíven nő, az üzletrészekben tartott pénz bővülési üteme ezt is túlszárnyalja: míg a szeptemberig tartó egy évben a pénzügyi eszközök összesített mennyisége 7,3 százalékkal 39 183 milliárd forintra emelkedett, addig a különböző részesedéseknél majdnem 11 százalékos emelkedést követően 11 947,9 milliárdos állományt mutatott ki a Magyar Nemzeti Bank.

Érdekes ugyanakkor, hogy a tőzsdei részvényeknél már korántsem akkora a lelkesedés, mint általában az üzletrészeknél: a jegybanki statisztikák szerint ezekből mindössze 306,6 milliárd forintnyi volt a harmadik negyedévben a lakosságnál, ami 5,2 százalékkal több ugyan az egy évvel korábbinál, ám ez leginkább a papírok átértékelődésével magyarázható. Ráadásul a tőzsdei részvények lakosságnál lévő mennyisége trendszerűen csökken: öt évvel ezelőtt még 373,2 milliárd forintot ért el a kimutatott állomány.

A részesedések jelentős növekedése viszont egyértelműen a Magyarországon működő, nem pénzügyi tevékenységet folytató vállalatokban meglévő részesedéseknek köszönhető. Ezekben az MNB kimutatása alapján szeptemberben 10 854,2 milliárd forintot tartottak a háztartások, ami 34,3 százalékos emelkedés hároméves időtávon. A pénzügyi vállalatokban – takarékszövetkezetekben, bankokban – azonban egyre kevesebb pénzt tart a lakosság, az ősszel regisztrált 298,6 milliárdos állomány 11 százalékkal kevesebb a három évvel korábbinál. A külföldi cégekben meglévő részesedések mennyisége viszont – ha kissé lassabban is – szintén stabilan emelkedik: ezekben már közel 800 milliárd forintot tartottak a háztartások szeptemberben, ami hároméves távon bő 18 százalékos bővülés.

A különbőző részvények, részesedések állományának növekedése önmagában nem baj, és az alacsony kamatkörnyezet tükrében nem is túlságosan meglepő. Emellett itt az átértékelődésnek is nagy a szerepe, vagyis a növekedésnek csak egy része származik új befektetésekből. Kétségtelen viszont, hogy az üzletrészek a legkevésbé likvid megtakarítások közé tartoznak, vagyis szükség esetén azokat nehéz gyorsan és jó áron értékesíteni. Ebből a szempontból akár kicsit aggasztó is lehetne a megtakarításokon belül már 30 százalék fölé duzzadt arány, ám azt is figyelembe kell venni, hogy a készpénzek és betétek megközelítőleg ugyanekkora szeletet képviselnek a tortában.