Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzője szerint a lakáspiaci optimizmus és az árak emelkedése egyre inkább a hivatalos statisztikákban és az Otthontérkép adataiban is jól láthatóan visszaigazolódik. Az elmúlt egy évben folyamatos és látványos volt az átlagos kínálati árak növekedése, ám területi és minőségi szempontból komolyak a különbségek.

Budapest és az ország nyugati fele szárnyalt, a megyék többsége azonban változóan teljesített. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy a nehezen eladható ingatlanok, jellemzően nagyobb alapterületű családi házak árait folyamatosan csökkenteni kell. Az átlagárak várhatóan tovább nőnek a népszerű környékeken, míg a kevésbé felkapott településeken akár további árcsökkenésre is számítani kell.

2015 júliusában közel 220  ezer forint volt a négyzetméterenkénti országos átlagár, ez 2016 januárjára már 312 ezer forintra nőtt. A nyári időszakban (júliustól szeptemberig) mutatkozott erőteljesebb drágulás, az ősz pedig a csendes áremelkedés időszaka volt. A legnagyobb mértékű növekedés december és január hónapban figyelhető meg, melyet a kormányzati ingatlanpolitikába bevezetett módosítások idézhettek elő.

A legdrasztikusabb növekedés Budapesten állt elő, itt ugyanis 323 ezer forintról 403 ezer forintra ugrott az átlagos kínálati négyzetméterár 2014 és 2015 között. A több mint 25 százalékos növekedés azonban nem általános.

A nagy infrastrukturális és társadalmi egyenlőtlenségeknek köszönhetően az ország két részre oszlott: vannak olyan területek, ahol kínálati átlagárak bőven meghaladták és maguk mögött hagyták a 2014-es szintet, és vannak olyan megyék, ahol nem hogy drágulás nem következett be, de akár 21 százalékkal is csökkent az eladó lakások és házak kínálati ára.

A leglátványosabb drágulás a belvárosi kerületeket jellemezte (V., I., VI.), itt ugyanis 2014 és 2015 között 35 százalékkal mentek fel az ingatlanárak. Így állhatott elő az az abszurd helyzet, hogy az V. kerületben például 730 ezer forintos négyzetméteráron kínálják az új otthonokat.

Fotó: FreeDigitalPhotos