Munkahelyi baleset - ki a felelős?
Még az alapvetően nem veszélyesnek tartott munkakörökben is bárkivel történhet baleset. Mik ilyenkor a munkáltató kötelességei és lehetőségei?
A jogszabályban foglalt leírás szerint balesetnek nevezzük azt, ha az emberi szervezetet olyan egyszeri külső hatás éri, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
A munkabaleset meghatározása ettől annyiban tér el, hogy kiemeli, hogy mindez a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri. Ide sorolható a gyakori baleseti helyzetek (leesés, elcsúszás stb.) mellett például a munkahelyi étkezés alatt történő baleset, vagy a közlekedés alatt történő események. De nem minden esetben minősül munkahelyi balesetnek a munkahelyre vagy hazaúton történő eset. Ha a napi utat tesszük meg, például tömegközlekedéssel, és akkor történik baleset, az nem tartozik ebbe a kategóriába. Ha viszont például a cég autójával hazavisz a főnök és eközben történik karambol, az már munkabalesetnek nevezhető.
A munkáltató kötelessége biztosítani a biztonságos munkavégzés feltételeit, az eszközökön és körülményeken kívül itt fontos kiemelni a munkavédelmi oktatást is. Hiszen ha a munkavállaló felelőtlenségéből vagy sorozatos slendriánságából adódik a baleset, ám kiderül, hogy nem volt része oktatásban, máris a munkáltató a hibás a jogi szabályozás szerint.
A munkáltató kötelessége egy baleset során:
- baleset jelentése
- baleset kivizsgálása
- baleset nyilvántartása
- károk megtérítése (vagyoni és nem vagyoni)
- balesethez vezető okok, veszélyforrások megszüntetése
Mintha meg sem történt volna
A munkahelyi baleset kapcsán a munkavállaló kártérítést követelhet, ez lehet vagyoni vagy nem vagyoni kár alapján elbírált összeg.
Vagyoni károk
- tönkrement ruházat, ingóságok,
- kórházi tartózkodáshoz kapcsolódó látogatási és egyéb többletköltségek,
- otthoni lábadozás alatti ápolási, gondozási, élelemfeljavítási költségek,
- a sérültnek az otthoni háztartási munkából, kertművelésből, stb. való kiesése miatti többletköltségek
- közlekedéssel (szállítással), kontrollvizsgálatokra kíséréssel kapcsolatos többletköltségek
- gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközökkel, gyógytornával, rehabilitációval kapcsolatos többletköltségek
- elmaradt jövedelem
- munkába visszatérés után felmerülő többleterő-kifejtés (ha a munkavállaló balesetből eredő jelentős fogyatékossága ellenére rendkívüli munkateljesítmény kifejtésével látja el a munkakörét)
- halálos balesetnél a temetéssel összefüggő összes költség (a temetés költségei, koszorú, gyászruha, halotti tor költségei, síremlék-állítás költsége, sírgondozás költsége, az eltartottak részére az eltartásukat pótló járadék az elhunyt kiesése miatt)
Kártérítés alatt minden esetben azt értjük, hogy a balesetet szenvedett munkavállalót olyan anyagi helyzetbe kell hozni, mintha a baleset be sem következett volna. A munkáltatónak azonban nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
A munkáltatónak, ha nem akar fizetni, be kell bizonyítania, hogy minden körülmény rendben volt, részéről minden feltétel biztosítva volt a biztonságos munkavégzéshez, tehát a felelőssége elhárítható. Ha nem születik megállapodás, a munkavállaló bírósághoz fordulhat.