Az oktatás jelenti a kulcsot, hogy átalakuljon az it-munkaerőpiac. „Nálunk is lesz elvileg digitális oktatás már általános iskolától kezdve. Finnországban, Angliában ez alap, nekünk is bele kell húznunk, ha tartani akarjuk az iramot. Mindenki érzi azt, hogy egyszerűen nincs elég informatikus, a GDP 9,5%-át adják most, pedig 15%-ot tudnának. Egy fejlesztő teremt két másik munkahelyet” – mondja Komár Balázs, az IseeQ társalapítója a Mobil Weekend Meetup beszélgetésén.

22 ezer informatikus hiányzik Magyarországról az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) 2015. novemberi kutatása szerint. A szakemberhiány már a növekedést veszélyezteti.

Nehéz tartani az iramot

„Startupot indítani majdnem lehetetlen, ha nem tudod megfizetni a tudást. Ha nem a haverod, az egyik alapító és fejlesztő, akkor sok pénzre lesz szükséged” – mondja Lőrincz Orsolya a Mimox IT karrier tanácsadója, majd folytatja: “a kkv szektor küzd, a fizuk eltolódnak. Most nettó 500-600 ezer egy senior fizetése, amit egy multinál egy-két év alatt el lehet érni. A kisebb cégeknek, legyen az startup vagy kisvállalkozás, nagyon nehéz tartaniuk az iramot, pedig az innováció inkább a kisebb, agilisebb cégekre jellemző.”

Valószínű, hogy a kis- és középvállalkozások munkáját könnyítő állami programok - az informatika oktatását célzó társadalmi kezdeményezések nélkül - nagy bajban lesznek – véli a szakember. Ez utóbbiakból egyre több van.

“1 év alatt 4 év, 4 év alatt 8 év telik el a virtuális világban. Óriási hátrányba kerülhetünk, ha 2 évig semmit nem csinálunk. Pedig kellenek a jó, innovatív, niche projektek, mert az elvándorlást is csak ez tudja megakadályozni.” – figyelmeztetnek a szakemberek.

A junior nem gyakornok

“Sajnos a munkáltatók nagyon el vannak itthon tévedve bérezés terén, vagy egyszerűen nem képesek a lépést tartani.” – vallja be Balázs, Orsi pedig kifejti, hogy “aki kijön az egyetemről már nem fog elmenni diákmunkás bérért (max 160 ezer havonta) dolgozni heti 20 órában. Egyetem alatt már nettó 180-200 körül keresnek heti 25-35 órában. A következő lépcső a nettó 240, aztán ugrik fel a 300-as kategóriába, ha már legalább két évet vagy a cégnél. Ha pedig keményen dolgozol és jól értesz az algoritmusokhoz akkor 1-2 év után megugorhatod a nettó 450-et is. A fizetések az első években meredeken növekednek, ezért is nehéz megtartani a juniorokat.”

Hogy mekkora bérre lehet számítani juniorként az terület függő. Egy junior keres nettó 250 ezret, de ha zseni, akkor 840 ezret is, ami már senior kategória.” – mondja Balázs, majd elmeséli, hogy a legkomolyabb fiatal 21 évesen épphogy kikerült az egyetemről, havi nettó 840 ezer forintos ajánlatot kapott. Ők a top 10, akik 6 éves koruk óta programoznak.

Sem az életkor, sem a papír nem számít

„A plafon fejlesztőként Magyarországon nettó 550 – 800 ezer között mozog, 9-10 év tapasztalattal. 1 millió a lélektani határ, afölött már többet kell tudni, nem elég a sima fejlesztés, több felelősséget kell vállalni magasabb fizetésért” – világosítanak fel minket a szakemberek.

„A tendencia azt mutatja, hogy fokozatosan emelkednek a fizetések, a tavalyi évhez képest 5-10%-kal a legnépszerűbb programnyelvek esetében, mint a Java és a .NET.” – teszi hozzá Balázs. (Mintegy tízezer Java-programozó és több ezer .NET fejlesztő számára lenne jól fizető munka.) „Lehetsz junior 37 évesen is, ilyenkor béralkuval tudsz munkát találni. Lehetsz senior 20 évesen is. Nem az életkor számít” – mondják mindketten.

A végzettség sem számít már annyira. Nagyon elenyésző esetben feltétel csak a diploma és/vagy a nyelvvizsga. „Ha meg van a tudásod, kellesz. Nem számít a papír. Kivételt képeznek azok a cégek, ahol előírás a diploma megléte, de szerencsére egyre kevesebben vannak” – mondja Orsi.

A teljes pódiumbeszélgetés felvétele itt megtekinthető.