Rendszeres megtakarítások

1. Rendszeres betét

Léteznek olyan bankbetétek, amelyek kifejezetten rendszeres megtakarítóknak szólnak, ezekkel viszont nem éppen lehet bankot robbantani. Általában 0,01-0,3 százalékos éves kamatot kapunk egy betétre, ha besétálunk egy bankfiókba lekötni a pénzünket, különleges feltételek teljesítése esetén, - például ha egy kapcsolódó szolgáltatást igénybe veszünk - viszont már magasabb,ritkább esetben az állampapírok hozamával is rivalizáló konstrukciót is el tudunk érni, erről itt írtunk.

Mindenesetre, a lakosság azért tart továbbra is közel 3 000 milliárd forintot betétekben, mert tudjuk előre, hogy mennyit fog hozni a lekötésünk, nem kockázatos, és ha kell a pénz és feltörjük, akkor is csak az eleve nem túl magas kamatokat bukjuk, a tőke nincs veszélyben.

2. Biztosítás, nyugdíjbiztosítás - vegyes és unit-linked

Egy rendszeres díjas biztosítást csak akkor érdemes megtakarítási formaként választani, ha hajlandóak vagyunk legalább 8-10 évig lemondani a pénzünkről és megfizetni a szolgáltatás jellemzően versenytársainál magasabb költségeit.Cserébe olyan plusz szolgáltatásokat kapunk, amit más termékek esetén nem, ilyen például a kockázati védelem, vegyes biztosítások esetében a technikai kamat (ami lényegében garantált hozam), vagy az adómentesség lehetősége.

Ha nyugdíjcélú megtakarításban gondolkodunk, itt is jár adójóváírás az éves befizetés 20 százalékára, 130 000 forintos plafonig. Ezt a megtakarítást szokták egyébként annak az ügyfélnek javasolni, akinek nincs akkora önfegyelme, hogy minden hónapban biztosan befizesse a megtakarításra szánt összeget, a díjfizetés elmulasztását általában ugyanis komolyan szankcionálják a biztosítók, ami akár a szerződés felmondását is jelentheti.

3. Lakástakarék-pénztár

Ha lakást szeretnénk vásárolni, az állam ezt az ambíciót 30 százalékos támogatással toldja meg, 72 000 forintos éves plafonig. Ez a lehetőség viszont már nem szabad felhasználású, csak számla ellenében férhetünk hozzá a pénzhez, ha ezt nem tudjuk prezentálni vagy a pénzünket idő előtt kikérjük, a támogatást bukjuk és előfordulhat, hogy negatív lesz az egyenlegünk.

4. Önkéntes nyugdíjpénztár

Kényelmes mivolta miatt ez a nyugdíj-előtakarékosság legkedveltebb formája, 20 százalékos állami támogatást kapunk az éves befizetéseink után, 150 000 forintos felső plafonig és a pénzünket a cégcsoport megbízott alapkezelője (vagy alapkezelőik) menedzselik. Alapvetően nyugdíjcélra szól, de 10 év után részben, 20 év után pedig egészben hozzáférhetünk a pénzünkhöz.

Értékpapírok vásárlása számlán keresztül

Egy "sima" értékpapírszámán és egy nyugdíj-előtakarékossági számlán (NYESZ) is intézhetünk rendszeres megtakarítást: beállítunk havonta egy rendszeres átutalási vagy átvezetési megbízást a bankszámlánkon az értékpapírszámlánkra. NYESZ-re még kapunk plusz 100 000 forint adójóváírást is. Itt három értékpapírtípus jöhet szóba:

Állampapírok: rendszeresen tudunk lakossági állampapírokat is vásárolni, a Magyar Államkincstárnál vezetett számlánknál teljesen ingyen. Ezekre (futamidőtől függően) 2-3,8 százalékos kamatot kapunk, ami jelentősen túlszárnyalja a bankbetétek nulla közeli hozamát. Amellett, hogy továbbra is kockázatkerülő befektetésről van szó, egy bankbetéttel ellentétben itt már viszont sérülhet a tőkénk is, ha túl korán mozgatjuk meg a pénzünket, a vételi és eladási árfolyam-különbözet miatt, erről itt írtunk.

Részvények, befektetési alapok: rendszeresen tudunk egy adott részvényből, vagy befektetési alap befektetési jegyeiből is venni, sőt még a cost-average hatásra is tudunk játszani. Arra viszont érdemes odafigyelnünk, hogy a számlánk díjszabásától függően ez rendszeres befizetés esetén igencsak költséges megoldás is lehet, mivel vannak olyan pénzintézetek, amelyek fix (pár száz, pár ezer) forintos költséget számítanak fel minden tranzakcióért. Ha például be szeretnénk fektetni 10 000 000 forintot egy alapba, egy fix 1000 forintos tranzakciós költséget nem érzünk meg, de havi 20 000 forintnál ez minden egyes befizetésnél 5 százalékos terhelést jelent.