A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) "Maradék nélkül" elnevezésű programja négyéves futamidejű, mely július elején indult és az ütemezés szerint 2020 közepéig tart. Egyik kiemelt feladat az élelmiszerhulladék megelőzését elősegítő jó gyakorlatok összegyűjtése.

Nem elfogadható, hogy emberi fogyasztásra alkalmas, biztonságos élelmiszer ne élelmiszerként hasznosuljon, de emberi fogyasztásra kizárólag biztonságos élelmiszerek kerülhetnek. Magyarországon az önkéntességen alapuló adományozási kultúra fejlődését mutatja a Magyar Élelmiszerbank Egyesület a múlt évben 2600 tonnát, az előző évhez képest 1000 tonnával több élelmiszert tudott eljuttatni a rászorulóknak. A növekedés nagy része az áruházláncokból származik.

A világon megtermelt élelmiszermennyiség harmadát dobják ki, ez mintegy 1,3 milliárd tonnát jelent évente. A Tescónál készített és V4 országokat vizsgáló felmérés szerint a fogyasztókat alig érdekli az élelmiszerpazarlás kérdése, szerintük ez inkább a kormányokra és a cégekre tartozik.
 
Miért vész kárba sok élelmiszer?

Jelentések szerint az élelmiszerek címkéin lévő dátumjelölés az európai fogyasztók által keresett egyik legfontosabb információ. Az Egyesült Királyságban és Írországban a fogyasztók vizsgálata rávilágított a dátumcímkézéssel kapcsolatos zavarra: az élelmiszerek mintegy harmadát dobták ki a „minőségét megőrzi” dátum előtt. A tárolási gyakorlatnak is van még mit fejlődnie. A legtöbb gyümölcs és zöldség hosszabb ideig eltartható, ha hűtőben tárolják. Azonban mindössze a fogyasztók 23%-a mondta azt, hogy a friss gyümölcsöket, és 53%-uk, hogy a friss zöldségeket a hűtőben tárolja. Azonban, csak a fogyasztók 23%-a mondta, hogy a friss gyümölcsöket, míg 53 %-a vallotta, hogy a zöldségeket tárolja a hütőben. Sokan hagyták lezáratlanul vagy ömlesztetten, a légkörnek kitéve az élelmiszereket, ami csökkentheti azok frissességét (ellentétben a kenyérrel, ami a hűtőben gyorsabban romlik).