Mit jelölnek a kódok a sonkán és a tojásokon?
Érdemes átnézni a tojások és a sonkák jelölését a húsvéti nagybevásárláskor, hogy az ünnepen jó minőségű élelmiszer kerüljön az asztalokra - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatója.
Pleva György elmondta, hogy a tojásokon szereplő kód első három karakterére érdemes figyelni: az első számjel a tartási technológiára utal (0 - biotartás, 1 - szabad tartás, 2 - mélyalmos, 3 - ketreces technológia), amit a származási ország betűjele követ. A szakember tapasztalatai szerint aki igényesebb terméket szeretne vásárolni, általában az 1-es és 2-es jelölésű terméket választja.
A sonkák közti tájékozódást pedig a címkén található megnevezés segíti: a magyar népszokásnak megfelelően húsvétkor általában nyers sonka kerül az asztalra, de előfordulhat főtt- vagy sült sonka is a családoknál - jelezte Pleva György. Hozzátette: a hőkezelt sonkáknál érdemes figyelni, hogy a jelölésen a füstölt vagy a füstölt ízű kifejezés szerepel-e, utóbbinál ugyanis - a kívülről érkező hőkezelési eljárás helyett - belefecskendezik a füstaromát a páclével együtt a húskészítménybe.
Jó tanácsok sonkaválasztáshoz:
- nyomkodjuk meg a csomagoláson keresztül. Jó minőségű sonkának nem szabad levet engednie. Általában a tovább érlelt, nem gyorspácolt sonkák keményebbek és szárazabbak, mint az olcsóbb, gyorsított eljárással készült társaik.
- Olyan gyártótól vásároljunk, amit ismerünk, és még nem csalódtunk a termékeiben.
- Ne vásároljunk olyan terméket, aminek a címkéjén nem szerepel a gyártó neve, a származási hely, telephely.
- Tartsuk szem előtt, hogy a gyorsérlelt/pácolt sonkáknak biztos, hogy olcsóbbnak kell lenniük, mint a hetekig érlelt sonkának, vagy parasztsonkának.
- Gondosan ellenőrizzük a szavatossági időt, nézzük meg, nincsen-e átütve, módosítva.
- Alaposan böngésszük át az összetevők listáját, mekkora a hústartalom, milyen húsból készült, hogyan érték el például a füstölt ízt.