Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (ÖPOSZ) tartozó 52,1 milliárdos vagyonnal rendelkező önsegélyező és egészségpénztárak tagjai 2017-ben 39,5 milliárd forintot költöttek szolgáltatásokra. A pénztártagok egyéni befizetései 25, illetve 44 százalékkal nőttek, miközben a munkáltatói befizetések csökkentek, az év eleji adóváltozás azonban idén javíthat a munkáltatók hozzáállásán, amire az ÖPOSZ szerint nagy szükség lenne.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint az egészség- és önsegélyező pénztárak ismét bebizonyították, hogy a lakosság számára egyre fontosabb öngondoskodási megoldások közül a legjobb takarékoskodási alternatívát jelentik és ezt egyre nagyobb arányban ismerik fel az emberek. Tavaly ugyanis az ÖPOSZ-al együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak a korábbi évekhez hasonlóan ismét kimagasló teljesítményt nyújtottak.

Vagyongyarapodás és hozamemelkedés

Az érintett kasszák összesített vagyona 2017 végén 1288 milliárd forintra rúgott, ez pedig 10,5 százalékos emelkedést jelent éves összevetésben – derül ki a szövetség adataiból. A vagyongyarapodásban a pénztárak által elért hozamok is jelentős részben vették ki a részüket, különösen a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet fényében van ennek különös jelentősége.

Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke az eredményekkel kapcsolatban kiemelte: „Az érintett önkéntes nyugdíjpénztárak 6,78 százalékos átlagos becsült hozamot értek el tavaly, az infláció hatásával együtt számolt reálhozam pedig 4,7 százalék volt. Szintén kedvező eredmény, hogy az egy önkéntes nyugdíjpénztári tagra jutó vagyon 2017 végén 1,22 millió forint volt, ez pedig az egy évvel korábbi szinthez képest tíz százalékos növekvésnek felel meg.”

Az ÖPOSZ-szal együttműködő egészség- és önsegélyező pénztárak 2017-et 51,2 milliárd forintos összvagyonnal zárták. Tagjaik az év során 7,3 millió alkalommal fizettek egészségszámlájukról a különböző szolgáltatásokért, amelyekre összesen 39,5 milliárd forintot költöttek, azaz alkalmanként átlagosan több mint 5300 forintot adtak ki a munkáltatójuk által kiegészített és adókedvezménnyel támogatott egyéni befizetéseikből összeálló egyenlegükből.

Kimagasló növekedés a tagoknál, komoly csökkenés a munkáltatóknál

Kravalik Gábor hozzátette: a részletes eredményekből világos, hogy a pénztártagok továbbra is nagyon elégedettek a kasszákkal. Ennek bizonyítéka, hogy az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az egyéni befizetések összege tavaly meghaladta a kilencvenmilliárd forintot, ami 25 százalékos emelkedést jelent. Az önsegélyező és egészségpénztárak tagjai pedig 23,1 milliárd forintot fizettek be egyénileg, ez pedig 44 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget.

„Bár az egyéni befizetések látványos növekedése örömteli, a tavalyi összesített adatokból az látható, amire számítani lehetett a negyedéves részadatok alapján is: azaz a munkáltatói befizetések csökkentek. Az önkéntes pénztáraknál éves szinten közel 5 százalékkal, az önsegélyező és egészségpénztáraknál pedig közel 40 százalékkal”– tette hozzá az elnök.

Fordulatot hoz az adócsökkentés?

Az ÖPOSZ szakértői szerint a munkáltatói hozzájárulások visszaesése alapvetően azzal magyarázható, hogy 2017-ben a korábbinál magasabb adókulcs volt érvényben a béren kívüli juttatásként adható cafeteriaelemre.

Kravalik Gábor kifejtette, hogy a pénztárakban lévő több mint egymilliós nyugdíjpénztári és a hozzávetőleg egymillió fős egészségpénztári tagság egyértelműen jó megoldásnak tartja ez a takarékoskodási formát, ám a munkáltatói hozzájárulások bővülésére nagy szükség lenne, hogy növekedjen a takarékoskodó munkavállalók tábora. Az ÖPOSZ szerint ugyanis sokan vannak még, akik csak a munkáltatójuk segítségével tudják megkezdeni a takarékoskodást. Emellett az ÖPOSZ abban bízik, hogy a nettó fizetések emelkedése miatt még többen lépnek a takarékoskodás útjára a pénztári megoldások segítségével.

Az idei év Kravalik Gábor és az ÖPOSZ reményei szerint változást hoz a munkáltatók hozzáállásában. Mégpedig azért, mert a pénztári tagsághoz adható hozzájárulást adóterhelése közel 3 százalékponttal 41 százalék alá csökkent. Az alacsonyabb adókulcs miatt pedig sok munkáltató számára lehet vonzóbb a béren kívüli juttatások között népszerűnek mondható pénztári hozzájárulás. Így pedig felelős munkáltatóként viselkedve hozzájárulhatnak olyan célok eléréséhez, mint munkavállalóik nyugodt, kiszámítható, egészségben élhető jövőnek elősegítése, biztosítása.

Emlékeztetett: az ÖPOSZ a Századvég Gazdaságkutatóval közösen korábban kidolgozott egy javaslatot, ami tovább növelné a pénztári megoldások népszerűségét, ezzel még több ember számára tenné vonzóvá az öngondoskodást. A javaslat lényege az, hogy azoknak a tagoknak, akik nem csak munkáltatójukra támaszkodnak, de maguk is részt vesznek a megtakarításban, az egyéni befizetéseik mellett a munkáltatói hozzájárulás után is járna adókedvezmény. Ha ez a javaslat ebben a formában megvalósul, azzal a gyakorlatban is remek ösztönzőt kapna mind a munkáltató, mind a munkavállaló, hiszen így még vonzóbbá válnának számukra a pénztári megoldások.