Így előzi meg a következő bankválságot az MNB
Új intézkedés – a Bankközi Finanszírozási Mutató – bevezetéséről döntött a Magyar Nemzeti Bank. Ez az előírás mérsékli a bankok pénzügyi vállalatoktól származó forrásokra való túlzott ráutaltságát és az ebből eredő kázatokat. A mutató 2018. július 1-jétől lép hatályba.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) újabb célzott makroprudenciális intézkedés, a Bankközi Finanszírozási Mutató (BFM) bevezetéséről döntött. Az új előírás mérsékli a bankok pénzügyi vállalatoktól származó forrásokra való túlzott ráutaltságát és az ebből eredő rendszerkockázatokat. A mutató 2018. július 1-jétől lép hatályba, megelőző jellegére tekintettel jelenleg érdemi alkalmazkodási szükségletet nem okoz a hazai bankrendszerben, de erősíti a pénzügyi stabilitást – tájékoztatott a jegybank.
Közölték, a 2008-as pénzügyi válság rávilágított arra, hogy a pénzügyi vállalatoktól származó forrásokra való túlzott ráutaltság jelentős rendszerkockázatot hordozhat és annak esetleges materializálódása súlyos következményekkel járhat a pénzügyi rendszerben és a reálgazdaságban is. Bár a jelenlegi likviditási és finanszírozási követelmények hatékonyan erősítik a bankok általános sokkellenálló képességét, indokolt egy olyan célzott előírást bevezetni, amely megelőzi az ilyen, kevésbé stabil finanszírozásból fakadó rendszerkockázatok felépülését.
Harminc százalékos felső korlát
Az MNB ezért egy célzott makroprudenciális intézkedés, a BFM bevezetéséről döntött, amelynek feltételeit rendeletben határozta meg. A mutató a pénzügyi vállalatoktól származó forrásokat devizanem és hátrelévő lejárat szerint súlyozott formában korlátozza. A mutatóban minden pénzügyi vállalattól származó forrást figyelembe kell venni, de kivételek és kedvezmények biztosítják, hogy az előírás ne befolyásolja lényegesen a normál banki működést.
A mutatóra vonatkozó, 2018. július 1-jén hatályba lépő harminc százalékos felső korlát a rendelkezésre álló adatok alapján az intézmények túlnyomó többségét nem kényszeríti alkalmazkodásra, ellenben hatékony gátját képezi annak, hogy túlzott ráutaltság alakuljon ki a pénzügyi vállalatoktól származó forrásokra. Az új MNB-rendelet kapcsán a jegybank egyeztetett az Európai Központi Bankkal és a piaci szereplőkkel is. Ennek nyomán több észrevételt is beépített a szabályozásba, elősegítve az új rendelet gördülékeny jövőbeli alkalmazását és a szabályozás hatékonyságát.