Fokozatosan lassuló GDP-növekedési ütemet vár a jegybank a jövő évtől: 2019-ben 3,3 százalékos azt követően 2,7 százalékos növekedést prognosztizál az MNB. Rövid távon magasabb, 3,9 százalék helyett 4,2 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak erre az évre.

A fogyasztás növekedését elősegíti a fogyasztói bizalom historikusan magas szintje és a lakáspiaci élénkülés másodkörös hatásai. A háztartások, miközben a reáljövedelmek növekedése lassul, emelik jövedelemarányos fogyasztásukat, eddig ugyanis az MNB szakértőinek korábbi várakozásánál nagyobb megtakarításokat halmoztak fel alapvetően a későbbi lakásvásárlások érdekében. Az aktuális prognózis szerint az idén a megtakarítási ráta a 2017-es szintje körül alakul. Előretekintve azonban 2019-től a fogyasztási hajlandóság emelkedésével összhangban a jelenlegi magas szintjéről csökken, majd 2020-ban a visszaeső lakossági beruházásokkal párhuzamosan stabilizálódik - olvasható a márciusi Inflációs jelentésben.

Az MNB erre az évre 3,8 százalékról 4,4 százalékosra javította a háztartások fogyasztási kiadásaira vonatkozó idei prognózisát, ami a következő két évben 3,0 százalékosra csökken. Az inflációra vonatkozó prognózis alapvetően változatlan az előző jelentéshez képest. Idén 2,5, jövőre 2,9, 2020-ra 3,0 százalékos fogyasztói áremelkedést várnak. A következő hónapokban főként az üzemanyagokhoz kötődő bázishatások következtében emelkedik az infláció, de továbbra is a 2,5-3,5 százalékos toleranciasáv alsó felében alakul. 

A dinamikus béremelkedés hatását több tényező tompítja. A bérmegállapodás keretében megvalósuló szociális hozzájárulási adó mérséklése, a társasági nyereség adó 2017-es csökkentése és a gazdaság fokozatos fehéredése egyaránt visszafogja a béremelések inflációra gyakorolt hatását. Emellett az eurozónában az inflációs kilátások tartósan mérsékeltek, valamint a lakossági inflációs várakozások is historikusan alacsony szinten stabilizálódtak, azaz összességében szintén fékezik az áremelkedés ütemét.