Az ÁSZ hiányosságokat azonosított egyes informatikai rendszerek bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatban, illetve megállapította, hogy a kincstár nem az előírásoknak megfelelően látta el az önkormányzatokra vonatkozó szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzési feladatait. A hibák kijavítását a Számvevőszék a Magyar Államkincstár elmúlt tíz éves működését bemutató elemzéssel támogatja – tudósított az Aszhirportal.hu.

Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára bevezetőjében emlékeztetett: az Állami Számvevőszék 2014-ben új stratégiai területet fogalmazott meg „ellenőrök ellenőrzése” néven, amelynek során olyan intézmények kerülnek górcső alá, amelyek maguk is ellenőrzési, felügyeleti feladatokat látnak el. Ennek jegyében az elmúlt években az ÁSZ számos ellenőrzést végzett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a Magyar Nemzeti Banknál, a Gazdasági Versenyhivatalnál, az európai uniós források elosztásában közreműködő szervezeteknél, különböző szakmai kamaráknál, valamint a Magyar Államkincstárnál is.

A Magyar Államkincstár 2013 és 2015 közötti ellenőrzése

A Magyar Államkincstár az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv, mely a központi alrendszerhez tartozó intézmények pénzellátásáért, fizetőképességük biztosításáért, valamint – az állami költségvetés keretében – pénzforgalmuk lebonyolításáért és elszámolásáért felelős – hangsúlyozta a főtitkár.

A kincstár kezeli a teljes magyarországi pénzforgalom mintegy 25 százalékát, mintegy 13 ezer intézmény számláját vezeti, és mintegy 900 ezer alkalmazott számára végez bérszámfejtést a központosított illetmény-számfejtő rendszerben, a helyi önkormányzatokhoz kapcsolódóan pedig mintegy 4000 támogatási, pályázati forrás elszámolását tartja nyilván. Szerepéből fakadóan jelentős hatást gyakorol a költségvetés egyensúlyának fenntartására, a közpénzek szabályszerű felhasználására, az államháztartás beszámolási adatainak megbízhatóságára, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodás minőségére és átláthatóságára.

„A mai napon lezárt ellenőrzésünk során átfogóan értékeltük a Magyar Államkincstár belső kontrollrendszerének kialakítását és működtetését. A kincstár pénzügyi és vagyongazdálkodását, valamint azt, hogy a kincstár feladatait érintő átszervezés lebonyolítása szabályszerűen történt-e. Az ellenőrzésünk kiterjedt a központosított illetmény-számfejtő rendszer és a helyi önkormányzatok részére távoli alkalmazásszolgáltatást nyújtó elektronikus információs rendszer működtetésének értékelésére is” – foglalta össze az ellenőrzés fókuszterületeit Holman Magdolna, majd kifejtette: az ÁSZ az értékelés során súlyos szabálytalanságokat azonosított a Kincstár gazdálkodásában és működésében.

Pető Krisztina, az ÁSZ felügyeleti vezetője az ellenőrzés megállapításait részletezve elmondta: a Magyar Államkincstár vezetői irányítási rendszere 2013–2015 között nem biztosította az elszámoltathatóságot. A kincstár vagyongazdálkodási tevékenysége nem volt szabályszerű, míg a pénzügyi gazdálkodása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt. A kincstár egyes informatikai rendszerek bevezetésével és alkalmazásával összefüggő feladatait nem látta el szabályszerűen, és az önkormányzatokra vonatkozó szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzési feladatait sem a jogszabályi előírásoknak megfelelően látta el. A Nemzetgazdasági Minisztérium irányító szervi feladatellátása nem volt szabályszerű.

Elemzéssel támogatja az ÁSZ a hibák kijavítását

„Szeretném hangsúlyozni, hogy az ellenőrzési megállapításaink a 2013 és 2015 közötti időszakra vonatkoznak. Az Állami Számvevőszék pedig támogatja a Magyar Államkincstár 2017. november 1-jétől hivatalba lépett új vezetését a szabálytalanságok és hiányosságok megszüntetésében, illetve kijavításában” – hangsúlyozta Holman Magdolna.

Hozzátette: Az ÁSZ rendszeresen ellenőrzi a kincstárat, s az elmúlt közel tíz év ellenőrzési tapasztalatait most elemzésben is összefoglalta. A 2008 és 2017 közötti éveket érintő elemzés felszínre hozta, hogy a kincstár vezetői irányítási rendszere nem támogatta a szabályszerű, ellenőrizhető és átlátható közpénz felhasználást, a nemzeti vagyonnal való szabályszerű gazdálkodást. A kincstár pénzügyi gazdálkodásában javuló tendencia volt kimutatható, s 2011-től már szabályszerű volt. A vagyongazdálkodás ugyanakkor romló tendenciát mutatott, 2013-tól nem volt szabályszerű.

Pető Krisztina felügyeleti vezető kiemelte: kockázatot jelentett, hogy a kincstár nem juttatta megfelelően érvényre a biztonsági szempontokat a feladatellátást támogató informatikai rendszerek fejlesztése, üzemeltetése során. Az informatikai rendszerekben feltárt kockázatok alapján az Állami Számvevőszék annak soron kívüli felülvizsgálatát és az eredmények függvényében további intézkedések megtételét javasolja. Pető Krisztina hangsúlyozta: elemzésünk alapján az Állami Számvevőszék felveti a Kincstár elnökének, hogy fordítson fokozott figyelmet a vezetői irányítási rendszer megerősítésére, a nemzeti vagyon védelme és a szabályszerű gazdálkodás érdekében.